Kibertámadással kizsarolt pénzét sikerült visszaszereznie a holland Maastrichti Egyetemnek

Szinte jól is jártak, a holland egyetem ugyanis 2019-ben bitcoinban fizetett 200 ezer eurót a zsarolóknak, ám mivel azóta a bitcoin árfolyama megnőtt, most 500 ezer eurónyi bitcoint kapott vissza.

  • MTI

Az ország déli részén, Maastrichtban található egyetem számítógépes rendszereit 2019-ben egy zsarolóprogram zárta le, egy olyan típusú rosszindulatú szoftver, amelyet a hackerek egy bizonyos összeg kifizetése ellenében oldanak fel.

"A bűnözők több száz Windows-os szervert és biztonsági mentési rendszert titkosítottak, így 25 ezer diák és alkalmazott nem férhetett hozzá a tudományos adatokhoz, a könyvtárhoz és a levelezéshez" - írta a De Volkskrant. A hackerek 200 ezer eurót (80 millió forintot) követeltek bitcoinban, amit az egyetem egy hét után kifizetett, mert tartott tőle, hogy személyes adatok vesznek el, továbbá a diákok nem tudtak vizsgázni és dolgozatot írni.

Az ügyben nyomozó holland rendőrség a kizsarolt váltságdíj egy részét egy ukrajnai, pénzmosással kapcsolatba hozott férfi számlájához tudta kötni. 2020-ban a hatóságok lefoglalták a férfi számláját, amelyen különböző kriptovaluták voltak, köztük a Mastrichti Egyetem által kifizetett összeg egy része is, 40 ezer euró (16 millió forint) értékben.

A lap szerint a lefoglalt összeg két év után most érkezett meg Hollandiába, ám közben a 40 ezer eurónyi bitcoin értéke félmillió euróra (200 millió forintra) nőtt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.