Kibertámadással kizsarolt pénzét sikerült visszaszereznie a holland Maastrichti Egyetemnek

Szinte jól is jártak, a holland egyetem ugyanis 2019-ben bitcoinban fizetett 200 ezer eurót a zsarolóknak, ám mivel azóta a bitcoin árfolyama megnőtt, most 500 ezer eurónyi bitcoint kapott vissza.

  • MTI

Az ország déli részén, Maastrichtban található egyetem számítógépes rendszereit 2019-ben egy zsarolóprogram zárta le, egy olyan típusú rosszindulatú szoftver, amelyet a hackerek egy bizonyos összeg kifizetése ellenében oldanak fel.

"A bűnözők több száz Windows-os szervert és biztonsági mentési rendszert titkosítottak, így 25 ezer diák és alkalmazott nem férhetett hozzá a tudományos adatokhoz, a könyvtárhoz és a levelezéshez" - írta a De Volkskrant. A hackerek 200 ezer eurót (80 millió forintot) követeltek bitcoinban, amit az egyetem egy hét után kifizetett, mert tartott tőle, hogy személyes adatok vesznek el, továbbá a diákok nem tudtak vizsgázni és dolgozatot írni.

Az ügyben nyomozó holland rendőrség a kizsarolt váltságdíj egy részét egy ukrajnai, pénzmosással kapcsolatba hozott férfi számlájához tudta kötni. 2020-ban a hatóságok lefoglalták a férfi számláját, amelyen különböző kriptovaluták voltak, köztük a Mastrichti Egyetem által kifizetett összeg egy része is, 40 ezer euró (16 millió forint) értékben.

A lap szerint a lefoglalt összeg két év után most érkezett meg Hollandiába, ám közben a 40 ezer eurónyi bitcoin értéke félmillió euróra (200 millió forintra) nőtt.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.