Szinte jól is jártak, a holland egyetem ugyanis 2019-ben bitcoinban fizetett 200 ezer eurót a zsarolóknak, ám mivel azóta a bitcoin árfolyama megnőtt, most 500 ezer eurónyi bitcoint kapott vissza.
Az ország déli részén, Maastrichtban található egyetem számítógépes rendszereit 2019-ben egy zsarolóprogram zárta le, egy olyan típusú rosszindulatú szoftver, amelyet a hackerek egy bizonyos összeg kifizetése ellenében oldanak fel.
"A bűnözők több száz Windows-os szervert és biztonsági mentési rendszert titkosítottak, így 25 ezer diák és alkalmazott nem férhetett hozzá a tudományos adatokhoz, a könyvtárhoz és a levelezéshez" - írta a De Volkskrant. A hackerek 200 ezer eurót (80 millió forintot) követeltek bitcoinban, amit az egyetem egy hét után kifizetett, mert tartott tőle, hogy személyes adatok vesznek el, továbbá a diákok nem tudtak vizsgázni és dolgozatot írni.
Az ügyben nyomozó holland rendőrség a kizsarolt váltságdíj egy részét egy ukrajnai, pénzmosással kapcsolatba hozott férfi számlájához tudta kötni. 2020-ban a hatóságok lefoglalták a férfi számláját, amelyen különböző kriptovaluták voltak, köztük a Mastrichti Egyetem által kifizetett összeg egy része is, 40 ezer euró (16 millió forint) értékben.
A lap szerint a lefoglalt összeg két év után most érkezett meg Hollandiába, ám közben a 40 ezer eurónyi bitcoin értéke félmillió euróra (200 millió forintra) nőtt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
