Kibertámadással kizsarolt pénzét sikerült visszaszereznie a holland Maastrichti Egyetemnek

Szinte jól is jártak, a holland egyetem ugyanis 2019-ben bitcoinban fizetett 200 ezer eurót a zsarolóknak, ám mivel azóta a bitcoin árfolyama megnőtt, most 500 ezer eurónyi bitcoint kapott vissza.

  • MTI

Az ország déli részén, Maastrichtban található egyetem számítógépes rendszereit 2019-ben egy zsarolóprogram zárta le, egy olyan típusú rosszindulatú szoftver, amelyet a hackerek egy bizonyos összeg kifizetése ellenében oldanak fel.

"A bűnözők több száz Windows-os szervert és biztonsági mentési rendszert titkosítottak, így 25 ezer diák és alkalmazott nem férhetett hozzá a tudományos adatokhoz, a könyvtárhoz és a levelezéshez" - írta a De Volkskrant. A hackerek 200 ezer eurót (80 millió forintot) követeltek bitcoinban, amit az egyetem egy hét után kifizetett, mert tartott tőle, hogy személyes adatok vesznek el, továbbá a diákok nem tudtak vizsgázni és dolgozatot írni.

Az ügyben nyomozó holland rendőrség a kizsarolt váltságdíj egy részét egy ukrajnai, pénzmosással kapcsolatba hozott férfi számlájához tudta kötni. 2020-ban a hatóságok lefoglalták a férfi számláját, amelyen különböző kriptovaluták voltak, köztük a Mastrichti Egyetem által kifizetett összeg egy része is, 40 ezer euró (16 millió forint) értékben.

A lap szerint a lefoglalt összeg két év után most érkezett meg Hollandiába, ám közben a 40 ezer eurónyi bitcoin értéke félmillió euróra (200 millió forintra) nőtt.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.