A Diákhitel 1 kamara 1,99 százalékról 4,99 százaléka emelkedik, de a Diákhitel 2, a Képzési Hitel és a Diákhitel Plusz kamatmentes marad.
A szabadon felhasználható Diákhitel 1 kamata július 1-vel 4,99 százalékra - a jegybanki alapkamat alatti szintre - emelkedik, de továbbra is a legkedvezőbb feltételekkel rendelkező szabad felhasználású hiteltermék marad. A Diákhitel 1 kamata eddig 1,99 százalékos volt.
Közölték, hogy tanulmányi hónaponként akár 150 ezer forintos Diákhitel 1-et is lehet igényelni, vagyis évi 1,5 millió forint szabad felhasználású forráshoz juthatnak a hallgatók.
A törlesztésben vannak könnyítések: 2018-tól, ha egy családban a hitelfelvételt követően megszületik a második gyermek, akkor az édesanya diákhitelének felét, a harmadik gyermek megszületése esetén pedig a teljes diákhitel-tartozást elengedik. Három év alatt majdnem 7000 édesanyának, több mint 6 milliárd forint értékben engedték el a tartozását.
Azoknak, akik eddig kérték a hitelmoratóriumot, továbbra is biztosítja azt a Diákhitel Központ.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
