Újra előkerült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) alapítványi kiszervezésének terve – írja az Átlátszó.
Az Átlátszó néhány hónappal ezelőtt számolt be arról, hogy a Műegyetem vezetése komolyan foglalkozik a modellváltás kérdésével – vagyis azzal, hogy az állami intézményt egy vagyonkezelő alapítvány vegye át, ahogyan az az ország legtöbb egyetemével megtörtént az elmúlt két évben. A tárgyalásokat tavasszal azonban jegelték, Palkovics László akkori innovációs miniszter – aki az új kormány megalakulásáig a felsőoktatásért is felelős volt – azt mondta, majd a választás után térhetnek vissza a kérdéshez.
Az Átlátszó úgy tudja, így is történt. A BME hallgatói önkormányzat oldalára kikerült egy hír, amely szerint a szenátus felhatalmazta a rektort „a kontrollált intézményi működésimodell-fejlesztés előkészítésére”. A döntés értelmében az egyetem egy bizottsága azt vizsgálja, milyen „fenntartható működési modellt” lehetne kialakítani, ennek részeként munkacsoportok javaslatokat dolgoznak ki „a BME finanszírozási, szervezeti, működési és intézményirányítási modelljének megváltoztatására.”
A hallgatói önkormányzat azt mondja, a szenátusi előterjesztés mindössze egy esetleges modellváltás körülményeinek megismeréséről, előzetes információszerzésről szól, tárgyalások még nem kezdődtek.
Az oldal információi szerint Czigány Tibor rektor elsősorban az egyetemi autonómia megvédését tartja szem előtt, és alapvetően nem támogatja a modellváltást – kérdés, hogy az egyetem szenátusa milyen állásponton van.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
