Újra napirendre került a Műegyetem modellváltása?

Újra előkerült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) alapítványi kiszervezésének terve – írja az Átlátszó.

  • Eduline

Az Átlátszó néhány hónappal ezelőtt számolt be arról, hogy a Műegyetem vezetése komolyan foglalkozik a modellváltás kérdésével – vagyis azzal, hogy az állami intézményt egy vagyonkezelő alapítvány vegye át, ahogyan az az ország legtöbb egyetemével megtörtént az elmúlt két évben. A tárgyalásokat tavasszal azonban jegelték, Palkovics László akkori innovációs miniszter – aki az új kormány megalakulásáig a felsőoktatásért is felelős volt – azt mondta, majd a választás után térhetnek vissza a kérdéshez.

Az Átlátszó úgy tudja, így is történt. A BME hallgatói önkormányzat oldalára kikerült egy hír, amely szerint a szenátus felhatalmazta a rektort „a kontrollált intézményi működésimodell-fejlesztés előkészítésére”. A döntés értelmében az egyetem egy bizottsága azt vizsgálja, milyen „fenntartható működési modellt” lehetne kialakítani, ennek részeként munkacsoportok javaslatokat dolgoznak ki „a BME finanszírozási, szervezeti, működési és intézményirányítási modelljének megváltoztatására.”

A hallgatói önkormányzat azt mondja, a szenátusi előterjesztés mindössze egy esetleges modellváltás körülményeinek megismeréséről, előzetes információszerzésről szól, tárgyalások még nem kezdődtek.

Az oldal információi szerint Czigány Tibor rektor elsősorban az egyetemi autonómia megvédését tartja szem előtt, és alapvetően nem támogatja a modellváltást – kérdés, hogy az egyetem szenátusa milyen állásponton van.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.