Újra előkerült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) alapítványi kiszervezésének terve – írja az Átlátszó.
Az Átlátszó néhány hónappal ezelőtt számolt be arról, hogy a Műegyetem vezetése komolyan foglalkozik a modellváltás kérdésével – vagyis azzal, hogy az állami intézményt egy vagyonkezelő alapítvány vegye át, ahogyan az az ország legtöbb egyetemével megtörtént az elmúlt két évben. A tárgyalásokat tavasszal azonban jegelték, Palkovics László akkori innovációs miniszter – aki az új kormány megalakulásáig a felsőoktatásért is felelős volt – azt mondta, majd a választás után térhetnek vissza a kérdéshez.
Az Átlátszó úgy tudja, így is történt. A BME hallgatói önkormányzat oldalára kikerült egy hír, amely szerint a szenátus felhatalmazta a rektort „a kontrollált intézményi működésimodell-fejlesztés előkészítésére”. A döntés értelmében az egyetem egy bizottsága azt vizsgálja, milyen „fenntartható működési modellt” lehetne kialakítani, ennek részeként munkacsoportok javaslatokat dolgoznak ki „a BME finanszírozási, szervezeti, működési és intézményirányítási modelljének megváltoztatására.”
A hallgatói önkormányzat azt mondja, a szenátusi előterjesztés mindössze egy esetleges modellváltás körülményeinek megismeréséről, előzetes információszerzésről szól, tárgyalások még nem kezdődtek.
Az oldal információi szerint Czigány Tibor rektor elsősorban az egyetemi autonómia megvédését tartja szem előtt, és alapvetően nem támogatja a modellváltást – kérdés, hogy az egyetem szenátusa milyen állásponton van.
Bár a kormány szerint visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát, az érettségiző osztályokban továbbra is korlátozások vannak érvényben – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
A kamaszok biológiai órája másképp működik, mint a felnőtteké, ezért a korai iskolakezdés különösen megterhelő lehet számukra. Egy alváskutató és egy gyerekpszichológus szerint már azzal is sokat segíthetnének az iskolák, ha a nehezebb dolgozatokat és feleleteket nem az első tanórákra időzítenék.
Nemcsak az elavult könyvek jelentenek problémát az iskolai könyvtárakban, ugyanis sok helyen a tankönyvek is egyre nagyobb részt foglalnak el az állományból, miközben a könyvtárostanárok szakmai támogatása sem megoldott - hívja fel a figyelmet a Könyvtárostanárok Egyesülete.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
