Hiába hirdettek újabb veszélyhelyzetet, júliusban már nem lehet használni a rég lejárt diákigazolványokat

A koronavírus-járvány után az ukrajnai háború miatt hirdetett veszélyhelyzetet a kormány, az újabb rendkívüli időszak azonban nem jelenti azt, hogy továbbra is használni lehet majd a lejárt diákigazolványokat – tudtuk meg az Oktatási Hivataltól. Sok exhallgatót és volt diákot érint rosszul a döntés, ők eddig féláron vehettek vonat- és buszjegyet, és a BKV-bérletért is csak 3450 forintot kellett fizetniük.

  • Csik Veronika

Az új veszélyhelyzeti intézkedések nem érintik a diákigazolványok érvényességét

– ezt válaszolta az Oktatási Hivatal (OH) az Eduline kérdésére.

A kormány szerdától hirdetett veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra és humanitárius katasztrófára hivatkozva, a döntésről szóló bejelentés után pedig több fórumon és Facebook-csoportban bukkant fel a kérdés: vajon ez azt jelenti, hogy továbbra is érvényesek maradnak az előző, a koronavírus-járvány idején lejárt diákigazolványok?

Június 30-ig lehet diákbérletet venni lejárt diákigazolvánnyal

Az Oktatási Hivatal megkeresésünkre azt írta, továbbra is a 2022. június 30-i határidő van érvényben, addig fogadják el a már lejárt diákigazolványokat kedvezményes jegyek, bérletek vásárlásához. Vagyis június utolsó napjaiban még lehet a lejárt diákigazolvánnyal bérletet venni, azonban fontos tudni, hogy az érvényes diákigazolvány nem csupán a vásárláshoz, hanem a használathoz is elengedhetetlen. Azaz július 1-jétől a lejárt okmány már nem jogosítja az utast a kedvezményes diákbérlet használatára. Tehát hiába vettétek meg jogszerűen a bérletet június utolsó napjaiban, ha később nem tudtok hozzá felmutatni érvényes diákigazolványt, akkor a jegyellenőrök pótdíjazhatnak benneteket.

A koronavírus-járvány miatt több mint két éve lehet utazni lejárt diákigazolványokkal. A közlekedési társaságok még mindig elfogadják azokat a közoktatási plasztikkártyákat, amelyeket utoljára a 2019/2020-as vagy a 2020/2021-es tanévben érvényesítettek, és azokat a felsőoktatási diákigazolványokat is, amelyeken ott van a 2019/2020-as, a 2020/2021-es vagy a 2021/2022-es tanév bármelyik félévének matricája. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki 2020 januárjában diplomázott, még mindig diákjegyet és -bérletet vehet, holott már több mint két éve dolgozik.

A diákigazolványok érvényességi idejét folyamatosan változtatták az elmúlt hónapokban, először januári, majd februári, márciusi, végül június végi határidőt jelentettek be. Úgy tűnik, ez utóbbi lesz a végleges.

Sokat ér a diákigazolvány-matrica

Az alapszabály a felsőoktatási diákigazolványoknál egyébként az, hogy az őszi félév matricája március 31-ig, a tavaszi pedig október 31-ig érvényes, vagyis addig lehet olcsóbb jegyet, bérletet venni a plasztikkártyával.

A diákigazolvánnyal havi több ezer forintot lehet spórolni. Budapesten a  diákbérlet ára 3450 forint, míg egy teljes árú bérlet 9 500 forint havonta. A vonattal ingázók féláron vehetnek jegyet, ami hosszabb távon többezer forintos megtakarítást jelenthet. Június 30-a után diákigazolvánnyal már csak akkor lehet kedvezményesen jegyet és bérleteket venni, ha a 2021/2022-es tanév tavaszi félévi, vagy közoktatásban a 2021/22-es matrica van rajta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.