Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre szeretne bejutni a legtöbb felvételiző. Összesen 99 ezren jelentkeztek az egyetemekre, főiskolákra február közepéig - a minisztérium sikerként tálalja a friss statisztikákat, pedig a tavalyi létszámhoz képest ez visszaesés.
Ahogy azt korábban megírtuk, összesen 99 192-en jelentkeztek idén egyetemre vagy főiskolára. A legnépszerűbb intézmények listáján nagy meglepetés nincs, a rangsor élén az ELTE mellett a három nagy vidéki tudományegyetem áll, ezeket a budapesti szakegyetemek követik.
Több mint háromezren jelölték meg első helyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, valamint az Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet. A Károli Gáspár Református Egyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre egyaránt 2950-2990 körüli elsőhelyes jelentkező próbál bejutni, míg a Miskolci Egyetemre 2517.
99 ezer jelentkező: sok vagy kevés?
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium sikerként tálalta a 99 ezres jelentkezői létszámot, Hankó Balázs, a tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára pénteken arról beszélt az M1-nek, hogy 8,5 százalékkal többen felvételiztek idén, mint 2020-ban, a több tucat egyetemet érintő modellváltás előtti utolsó évben.
Ha azonban nem a 2020-as, hanem a 2021-es számokat nézzük, ez ismét visszaesés. A 2021-es általános felvételin ugyanis 2700-zal több, egészen pontosan 101 881 diák jelentkezett egyetemre.
2020-ban valóban alacsonyabb volt a jelentkezők száma az ideinél - akkor 91 458-an próbáltak bejutni a felsőoktatásba -, ám abban az évben a koronavírus-járvány miatt negatív rekord született, körülbelül 20 ezerrel kevesebben felvételiztek egyetemre, főiskolára, mint egy évvel korábban.
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.