Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre szeretne bejutni a legtöbb felvételiző. Összesen 99 ezren jelentkeztek az egyetemekre, főiskolákra február közepéig - a minisztérium sikerként tálalja a friss statisztikákat, pedig a tavalyi létszámhoz képest ez visszaesés.
Ahogy azt korábban megírtuk, összesen 99 192-en jelentkeztek idén egyetemre vagy főiskolára. A legnépszerűbb intézmények listáján nagy meglepetés nincs, a rangsor élén az ELTE mellett a három nagy vidéki tudományegyetem áll, ezeket a budapesti szakegyetemek követik.
Több mint háromezren jelölték meg első helyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, valamint az Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet. A Károli Gáspár Református Egyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre egyaránt 2950-2990 körüli elsőhelyes jelentkező próbál bejutni, míg a Miskolci Egyetemre 2517.
99 ezer jelentkező: sok vagy kevés?
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium sikerként tálalta a 99 ezres jelentkezői létszámot, Hankó Balázs, a tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára pénteken arról beszélt az M1-nek, hogy 8,5 százalékkal többen felvételiztek idén, mint 2020-ban, a több tucat egyetemet érintő modellváltás előtti utolsó évben.
Ha azonban nem a 2020-as, hanem a 2021-es számokat nézzük, ez ismét visszaesés. A 2021-es általános felvételin ugyanis 2700-zal több, egészen pontosan 101 881 diák jelentkezett egyetemre.
2020-ban valóban alacsonyabb volt a jelentkezők száma az ideinél - akkor 91 458-an próbáltak bejutni a felsőoktatásba -, ám abban az évben a koronavírus-járvány miatt negatív rekord született, körülbelül 20 ezerrel kevesebben felvételiztek egyetemre, főiskolára, mint egy évvel korábban.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
