Itt a friss egyetemi világrangsor, tizenhárom listára került fel az ELTE

Megjelent a Quacquarelli Symonds (QS) 2022-es rangsora, az ELTE-t több tudományterületen is kiemelkedő helyre sorolták.

  • Bezzeg Hanna

Nyilvánosságra hozták a Quacquarelli Symonds (QS) szakterületi rangsorának 2022-es kiadását, az ELTE az öt tágabb tudományág közül háromban került be a világ legjobbjai közé: természettudományokban a 287., bölcsészettudományokban a 351., társadalomtudományokban pedig a 383. helyen szerepel.

A magyar egyetemek közül az ELTE a természettudományi és a bölcsészettudományi képzések területén a legjobb helyezést szerezte meg, míg a társadalomtudományokban a második.

Az ELTE az 51 szűkebb szakterület közül tavalyhoz képest hárommal több, összesen 13 területen szerepel a rangsorban, ezek közül két területen először került fel a listára. A 13 közül 9-ben (régészet, angol nyelv és irodalom, nyelvészet, modern nyelvek, biológia, pszichológia, matematika, fizika és csillagászat, neveléstudomány) az elsőnek számít Magyarországon, háromban (informatika, kémia, jogtudomány) a második, egyben pedig (mezőgazdaság és erdészet) a harmadik a magyar egyetemek közül - írja közleményében az egyetem.

Mi alapján állítják össze a listát?

A QS öt indikátor alapján rangsorolja a felsőoktatási intézményeket, vizsgálják például az egyetemek hírnevét, akadémiai és munkaerőpiaci elismertségét, a tudományos publikációk idézettségi indexét mérik.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.