Néhány képzéshez nem csak érettségi kell, még egy vizsga vár a jelentkezőkre

Mutatjuk, melyik szakon mikor szervezik meg az alkalmassági vizsgákat idén, és pontosan hogyan zajlanak ezek a felvételik.

  • Bezzeg Hanna

A felsőoktatási intézmények néhány képzésükön alkalmassági, gyakorlati vizsgát vagy felvételi vizsgát is szerveznek. Ez főleg mesterképzések esetében jellemző, de néhány alapképzésen is elvárás. Az összes szakot, a vizsgák időpontjait és a vizsgadíjakat a lenti táblázatban nézhetitek meg. A vizsgáról értesítést is fogtok kapni, viszont ha a táblázatban jelzett időpont előtt egy héttel még nem érkezett hozzátok ilyen levél, érdemes az adott intézménynél érdeklődni.

Jár többletpont az alkalmassági vizsgáért?

A sikeres alkalmassági vizsgáért nem kaptok többletpontot a felvételin. Ennek ellenére nem érdemes kihagyotok, mert aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést szerez, annak a felvételi összpontszáma nulla, azaz nem kerülhet be a kiválasztott képzésre.

Ha több egyetemre jelentkezek, mindenhol vizsgáznom kell?

Az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni, azt minden intézményben, ahol az alkalmassági vizsga előírt követelmény, elfogadják. A gyakorlatban ez az jelenti, hogy ha például több tanító képzést is megjelöltetek, akkor csak egy alkalmassági vizsgára kell elmennetek. Abban az esetben viszont, ha csecsemő- és kisgyermeknevelő, illetve tanító szak is szerepel a jelentkezési listátokban, két alkalmassági vizsga vár rátok. Az ezzel kapcsolatos részleteket itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.