Néhány képzéshez nem csak érettségi kell, még egy vizsga vár a jelentkezőkre

Mutatjuk, melyik szakon mikor szervezik meg az alkalmassági vizsgákat idén, és pontosan hogyan zajlanak ezek a felvételik.

  • Bezzeg Hanna

A felsőoktatási intézmények néhány képzésükön alkalmassági, gyakorlati vizsgát vagy felvételi vizsgát is szerveznek. Ez főleg mesterképzések esetében jellemző, de néhány alapképzésen is elvárás. Az összes szakot, a vizsgák időpontjait és a vizsgadíjakat a lenti táblázatban nézhetitek meg. A vizsgáról értesítést is fogtok kapni, viszont ha a táblázatban jelzett időpont előtt egy héttel még nem érkezett hozzátok ilyen levél, érdemes az adott intézménynél érdeklődni.

Jár többletpont az alkalmassági vizsgáért?

A sikeres alkalmassági vizsgáért nem kaptok többletpontot a felvételin. Ennek ellenére nem érdemes kihagyotok, mert aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést szerez, annak a felvételi összpontszáma nulla, azaz nem kerülhet be a kiválasztott képzésre.

Ha több egyetemre jelentkezek, mindenhol vizsgáznom kell?

Az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni, azt minden intézményben, ahol az alkalmassági vizsga előírt követelmény, elfogadják. A gyakorlatban ez az jelenti, hogy ha például több tanító képzést is megjelöltetek, akkor csak egy alkalmassági vizsgára kell elmennetek. Abban az esetben viszont, ha csecsemő- és kisgyermeknevelő, illetve tanító szak is szerepel a jelentkezési listátokban, két alkalmassági vizsga vár rátok. Az ezzel kapcsolatos részleteket itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna