A legtöbb egyetemen február 7-e és 14-re között kezdődött el a második félév. A legtöbb intézményben vége az online oktatásnak, de van, ahol a hibrid formát választották.
A Budapesti Corvinus Egyetem még január végén tájékoztatta hallgatóit, hogy jelenléti oktatással kezdik meg a tavaszi félévet, a járványügyi szabályok azonban továbbra is érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a szemináriumokat és a gyakorlati órákat személyesen tartják meg, azonban magyar nyelven a 150 főnél, angol vagy német nyelven pedig a 60 főnél nagyobb létszámú előadásokat online formában szervezik meg. A maszkviselés természetesen kötelező az egyetemi épületekben, a kollégiumok közösségi tereiben és közlekedőiben.
A Károli Gáspár Református Egyetemen hétfőn indult a tavaszi szemeszter. Az egyetem Facebook -ldalán azt írta, "újra megtelnek az egyetem épületei, előadói", vagyis az intézményben személyes formában zajlik az oktatás.
A Pécsi Tudományegyetemen is jelenléti formában indult a félév – erről január 21-én döntött a PTE operatív stábja, online oktatást csak indokolt esetben a dékánok engedélyezhetnek. Tájékoztatójukban azt írják, az omikron miatt több a fertőzött, ráadásul a betegség jellemzően enyhébb tüneteket okoz, ezért arra kérik a hallgatókat és a dolgozókat, hogy ha megfertőződnek, jelezzék az egyetem járványügyi bejelentő felületén, „hogy az operatív stáb pontosabb képet kaphasson arról, hogy szükséges-e további intézkedések meghozatala”.
Az ELTE-n három hét után lazítanak a szabályokon
Az ELTE-n szigorúbb döntést hoztak, még januárban azt közölték, hogy a fertőzöttek magas száma miatt online indítják a tavaszi félévet, az összes szemináriumot és előadást online tartanak majd meg, bár a kollégiumok és a könyvtárak nyitva tarthatnak. Hozzátették azt is, hogy három hét után döntenek a folytatásról.
Úgy tűnik, ez meg is történt, mert az ELTE bölcsészkarán szerda este megjelent az a dékáni utasítás, amely alapján február 28-tól visszatérhetnek a campusra a hallgatók, újra jelenléti formában tartják meg az órákat.
A Zeneakadémián a hibrid forma mellett döntöttek
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a hibrid forma mellett döntöttek: a hat fő feletti csoportos órákat online tartják, míg a hat fő alatti csoportos órákon és az egyéni főtárgyi órákon személyesen zajlik az oktatás, kötelező maszkviseléssel és távolságtartással.
A kisebb intézmények közül a Budapesten működő Tan Kapuja Buddhista Főiskola is a hibrid megoldás mellett döntött – igaz, ott a hallgatóknak és az oktatóknak az egész félévre kérvényezniük kell, hogy online látogathassanak/tarthassanak órákat. A főiskola oldalán azt írják, a kérvény alapja lehet egészségügyi kockázat, a megfertőződés vagy a továbbfertőzés fokozott veszélye (ha például valaki főiskolai tanulmányai mellett dolgozik is), illetve a félelem a megfertőződéstől, ám a tájékoztatóból az is kiderül, hogy a hallgatók automatikusan megkapják az online tanulásra az engedélyt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
