"Állítsuk le egy napra a felsőoktatást, ürítsük ki az egyetemet" - így segítenék a tanárokat szegedi egyetemisták

„Ha a közoktatásban az ott dolgozók nem élhetnek munkajogaikkal, állítsuk le egy napra a felsőoktatást” – írja a Facebookon a Veritas Virtus Libertas nevű, szegedi oktatókból és hallgatókból álló csoport, amely így támogatná a sztrájkra készülő pedagógusokat.

  • Eduline

„A kormány rendeletben tiltotta meg a tanároknak, hogy március 16-án valóban munkabeszüntetést tartsanak. A rendelet értelmében úgy kell „sztrájkolni” hogy az észrevétlen maradjon az intézmények működése szempontjából. A munkakörülményeik javítása és a béreik rendezése érdekében fellépő tanárokat múlt századi eszközökkel kényszerítik alkotmányos jogaik felhagyására” – írja a Facebookon a szegedi hallgatókat és oktatókat tömörítő Veritas Virtus Libertas nevű csoport. Posztjukat a szegeder.hu szúrta ki.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek este megjelent egy kormányrendelet, amely alapján minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és (intézménytípustól függően) 16/17/18 óra között kell felügyelni a gyerekekre, méghozzá a saját osztályukban. Minden csoportban, osztályban rendelkezésre kell állnia legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek.

A magyar felsőoktatás múlt évben megtanulhatta, hogy mit ér az adott szó és mit jelent a „párbeszéd” a kormányzati politikában – teszi hozzá a Veritas Virtus Libertas az állami egyetemek modellváltására utalva.

„Akkor számos fórumon, szóban és tettben velünk volt a pedagógus társadalom jelentős része. Most a mi helyünk van mellettük” – írják. Arra kérik a hallgatókat, hogy március 16-án „ürítsék ki” az egyetemet, „ha a közoktatásban az ott dolgozók nem élhetnek munkajogaikkal, állítsuk le egy napra a felsőoktatást”.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.