A legtöbb egyetemen február 7-e és 14-re között kezdődött el a második félév. A legtöbb intézményben vége az online oktatásnak, de van, ahol a hibrid formát választották.
A Budapesti Corvinus Egyetem még január végén tájékoztatta hallgatóit, hogy jelenléti oktatással kezdik meg a tavaszi félévet, a járványügyi szabályok azonban továbbra is érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a szemináriumokat és a gyakorlati órákat személyesen tartják meg, azonban magyar nyelven a 150 főnél, angol vagy német nyelven pedig a 60 főnél nagyobb létszámú előadásokat online formában szervezik meg. A maszkviselés természetesen kötelező az egyetemi épületekben, a kollégiumok közösségi tereiben és közlekedőiben.
A Károli Gáspár Református Egyetemen hétfőn indult a tavaszi szemeszter. Az egyetem Facebook -ldalán azt írta, "újra megtelnek az egyetem épületei, előadói", vagyis az intézményben személyes formában zajlik az oktatás.
A Pécsi Tudományegyetemen is jelenléti formában indult a félév – erről január 21-én döntött a PTE operatív stábja, online oktatást csak indokolt esetben a dékánok engedélyezhetnek. Tájékoztatójukban azt írják, az omikron miatt több a fertőzött, ráadásul a betegség jellemzően enyhébb tüneteket okoz, ezért arra kérik a hallgatókat és a dolgozókat, hogy ha megfertőződnek, jelezzék az egyetem járványügyi bejelentő felületén, „hogy az operatív stáb pontosabb képet kaphasson arról, hogy szükséges-e további intézkedések meghozatala”.
Az ELTE-n három hét után lazítanak a szabályokon
Az ELTE-n szigorúbb döntést hoztak, még januárban azt közölték, hogy a fertőzöttek magas száma miatt online indítják a tavaszi félévet, az összes szemináriumot és előadást online tartanak majd meg, bár a kollégiumok és a könyvtárak nyitva tarthatnak. Hozzátették azt is, hogy három hét után döntenek a folytatásról.
Úgy tűnik, ez meg is történt, mert az ELTE bölcsészkarán szerda este megjelent az a dékáni utasítás, amely alapján február 28-tól visszatérhetnek a campusra a hallgatók, újra jelenléti formában tartják meg az órákat.
A Zeneakadémián a hibrid forma mellett döntöttek
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a hibrid forma mellett döntöttek: a hat fő feletti csoportos órákat online tartják, míg a hat fő alatti csoportos órákon és az egyéni főtárgyi órákon személyesen zajlik az oktatás, kötelező maszkviseléssel és távolságtartással.
A kisebb intézmények közül a Budapesten működő Tan Kapuja Buddhista Főiskola is a hibrid megoldás mellett döntött – igaz, ott a hallgatóknak és az oktatóknak az egész félévre kérvényezniük kell, hogy online látogathassanak/tarthassanak órákat. A főiskola oldalán azt írják, a kérvény alapja lehet egészségügyi kockázat, a megfertőződés vagy a továbbfertőzés fokozott veszélye (ha például valaki főiskolai tanulmányai mellett dolgozik is), illetve a félelem a megfertőződéstől, ám a tájékoztatóból az is kiderül, hogy a hallgatók automatikusan megkapják az online tanulásra az engedélyt.
„Ha a közoktatásban az ott dolgozók nem élhetnek munkajogaikkal, állítsuk le egy napra a felsőoktatást” – írja a Facebookon a Veritas Virtus Libertas nevű, szegedi oktatókból és hallgatókból álló csoport, amely így támogatná a sztrájkra készülő pedagógusokat.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
