Elindult a tavaszi félév, a legtöbb egyetemen vége az online oktatásnak

A legtöbb egyetemen február 7-e és 14-re között kezdődött el a második félév. A legtöbb intézményben vége az online oktatásnak, de van, ahol a hibrid formát választották.

  • Bezzeg Hanna

A Budapesti Corvinus Egyetem még január végén tájékoztatta hallgatóit, hogy jelenléti oktatással kezdik meg a tavaszi félévet, a járványügyi szabályok azonban továbbra is érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a szemináriumokat és a gyakorlati órákat személyesen tartják meg, azonban magyar nyelven a 150 főnél, angol vagy német nyelven pedig a 60 főnél nagyobb létszámú előadásokat online formában szervezik meg. A maszkviselés természetesen kötelező az egyetemi épületekben, a kollégiumok közösségi tereiben és közlekedőiben.

A Károli Gáspár Református Egyetemen hétfőn indult a tavaszi szemeszter. Az egyetem Facebook -ldalán azt írta, "újra megtelnek az egyetem épületei, előadói", vagyis az intézményben személyes formában zajlik az oktatás.

A Pécsi Tudományegyetemen is jelenléti formában indult a félév – erről január 21-én döntött a PTE operatív stábja, online oktatást csak indokolt esetben a dékánok engedélyezhetnek. Tájékoztatójukban azt írják, az omikron miatt több a fertőzött, ráadásul a betegség jellemzően enyhébb tüneteket okoz, ezért arra kérik a hallgatókat és a dolgozókat, hogy ha megfertőződnek, jelezzék az egyetem járványügyi bejelentő felületén, „hogy az operatív stáb pontosabb képet kaphasson arról, hogy szükséges-e további intézkedések meghozatala”.

Az ELTE-n három hét után lazítanak a szabályokon

Az ELTE-n szigorúbb döntést hoztak, még januárban azt közölték, hogy a fertőzöttek magas száma miatt online indítják a tavaszi félévet, az összes szemináriumot és előadást online tartanak majd meg, bár a kollégiumok és a könyvtárak nyitva tarthatnak. Hozzátették azt is, hogy három hét után döntenek a folytatásról.

Úgy tűnik, ez meg is történt, mert az ELTE bölcsészkarán szerda este megjelent az a dékáni utasítás, amely alapján február 28-tól visszatérhetnek a campusra a hallgatók, újra jelenléti formában tartják meg az órákat.

A Zeneakadémián a hibrid forma mellett döntöttek

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a hibrid forma mellett döntöttek: a hat fő feletti csoportos órákat online tartják, míg a hat fő alatti csoportos órákon és az egyéni főtárgyi órákon személyesen zajlik az oktatás, kötelező maszkviseléssel és távolságtartással.

A kisebb intézmények közül a Budapesten működő Tan Kapuja Buddhista Főiskola is a hibrid megoldás mellett döntött – igaz, ott a hallgatóknak és az oktatóknak az egész félévre kérvényezniük kell, hogy online látogathassanak/tarthassanak órákat. A főiskola oldalán azt írják, a kérvény alapja lehet egészségügyi kockázat, a megfertőződés vagy a továbbfertőzés fokozott veszélye (ha például valaki főiskolai tanulmányai mellett dolgozik is), illetve a félelem a megfertőződéstől, ám a tájékoztatóból az is kiderül, hogy a hallgatók automatikusan megkapják az online tanulásra az engedélyt.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.