A legtöbb egyetemen február 7-e és 14-re között kezdődött el a második félév. A legtöbb intézményben vége az online oktatásnak, de van, ahol a hibrid formát választották.
A Budapesti Corvinus Egyetem még január végén tájékoztatta hallgatóit, hogy jelenléti oktatással kezdik meg a tavaszi félévet, a járványügyi szabályok azonban továbbra is érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a szemináriumokat és a gyakorlati órákat személyesen tartják meg, azonban magyar nyelven a 150 főnél, angol vagy német nyelven pedig a 60 főnél nagyobb létszámú előadásokat online formában szervezik meg. A maszkviselés természetesen kötelező az egyetemi épületekben, a kollégiumok közösségi tereiben és közlekedőiben.
A Károli Gáspár Református Egyetemen hétfőn indult a tavaszi szemeszter. Az egyetem Facebook -ldalán azt írta, "újra megtelnek az egyetem épületei, előadói", vagyis az intézményben személyes formában zajlik az oktatás.
A Pécsi Tudományegyetemen is jelenléti formában indult a félév – erről január 21-én döntött a PTE operatív stábja, online oktatást csak indokolt esetben a dékánok engedélyezhetnek. Tájékoztatójukban azt írják, az omikron miatt több a fertőzött, ráadásul a betegség jellemzően enyhébb tüneteket okoz, ezért arra kérik a hallgatókat és a dolgozókat, hogy ha megfertőződnek, jelezzék az egyetem járványügyi bejelentő felületén, „hogy az operatív stáb pontosabb képet kaphasson arról, hogy szükséges-e további intézkedések meghozatala”.
Az ELTE-n három hét után lazítanak a szabályokon
Az ELTE-n szigorúbb döntést hoztak, még januárban azt közölték, hogy a fertőzöttek magas száma miatt online indítják a tavaszi félévet, az összes szemináriumot és előadást online tartanak majd meg, bár a kollégiumok és a könyvtárak nyitva tarthatnak. Hozzátették azt is, hogy három hét után döntenek a folytatásról.
Úgy tűnik, ez meg is történt, mert az ELTE bölcsészkarán szerda este megjelent az a dékáni utasítás, amely alapján február 28-tól visszatérhetnek a campusra a hallgatók, újra jelenléti formában tartják meg az órákat.
A Zeneakadémián a hibrid forma mellett döntöttek
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a hibrid forma mellett döntöttek: a hat fő feletti csoportos órákat online tartják, míg a hat fő alatti csoportos órákon és az egyéni főtárgyi órákon személyesen zajlik az oktatás, kötelező maszkviseléssel és távolságtartással.
A kisebb intézmények közül a Budapesten működő Tan Kapuja Buddhista Főiskola is a hibrid megoldás mellett döntött – igaz, ott a hallgatóknak és az oktatóknak az egész félévre kérvényezniük kell, hogy online látogathassanak/tarthassanak órákat. A főiskola oldalán azt írják, a kérvény alapja lehet egészségügyi kockázat, a megfertőződés vagy a továbbfertőzés fokozott veszélye (ha például valaki főiskolai tanulmányai mellett dolgozik is), illetve a félelem a megfertőződéstől, ám a tájékoztatóból az is kiderül, hogy a hallgatók automatikusan megkapják az online tanulásra az engedélyt.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
