Elindult a tavaszi félév, a legtöbb egyetemen vége az online oktatásnak

A legtöbb egyetemen február 7-e és 14-re között kezdődött el a második félév. A legtöbb intézményben vége az online oktatásnak, de van, ahol a hibrid formát választották.

  • Bezzeg Hanna

A Budapesti Corvinus Egyetem még január végén tájékoztatta hallgatóit, hogy jelenléti oktatással kezdik meg a tavaszi félévet, a járványügyi szabályok azonban továbbra is érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a szemináriumokat és a gyakorlati órákat személyesen tartják meg, azonban magyar nyelven a 150 főnél, angol vagy német nyelven pedig a 60 főnél nagyobb létszámú előadásokat online formában szervezik meg. A maszkviselés természetesen kötelező az egyetemi épületekben, a kollégiumok közösségi tereiben és közlekedőiben.

A Károli Gáspár Református Egyetemen hétfőn indult a tavaszi szemeszter. Az egyetem Facebook -ldalán azt írta, "újra megtelnek az egyetem épületei, előadói", vagyis az intézményben személyes formában zajlik az oktatás.

A Pécsi Tudományegyetemen is jelenléti formában indult a félév – erről január 21-én döntött a PTE operatív stábja, online oktatást csak indokolt esetben a dékánok engedélyezhetnek. Tájékoztatójukban azt írják, az omikron miatt több a fertőzött, ráadásul a betegség jellemzően enyhébb tüneteket okoz, ezért arra kérik a hallgatókat és a dolgozókat, hogy ha megfertőződnek, jelezzék az egyetem járványügyi bejelentő felületén, „hogy az operatív stáb pontosabb képet kaphasson arról, hogy szükséges-e további intézkedések meghozatala”.

Az ELTE-n három hét után lazítanak a szabályokon

Az ELTE-n szigorúbb döntést hoztak, még januárban azt közölték, hogy a fertőzöttek magas száma miatt online indítják a tavaszi félévet, az összes szemináriumot és előadást online tartanak majd meg, bár a kollégiumok és a könyvtárak nyitva tarthatnak. Hozzátették azt is, hogy három hét után döntenek a folytatásról.

Úgy tűnik, ez meg is történt, mert az ELTE bölcsészkarán szerda este megjelent az a dékáni utasítás, amely alapján február 28-tól visszatérhetnek a campusra a hallgatók, újra jelenléti formában tartják meg az órákat.

A Zeneakadémián a hibrid forma mellett döntöttek

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a hibrid forma mellett döntöttek: a hat fő feletti csoportos órákat online tartják, míg a hat fő alatti csoportos órákon és az egyéni főtárgyi órákon személyesen zajlik az oktatás, kötelező maszkviseléssel és távolságtartással.

A kisebb intézmények közül a Budapesten működő Tan Kapuja Buddhista Főiskola is a hibrid megoldás mellett döntött – igaz, ott a hallgatóknak és az oktatóknak az egész félévre kérvényezniük kell, hogy online látogathassanak/tarthassanak órákat. A főiskola oldalán azt írják, a kérvény alapja lehet egészségügyi kockázat, a megfertőződés vagy a továbbfertőzés fokozott veszélye (ha például valaki főiskolai tanulmányai mellett dolgozik is), illetve a félelem a megfertőződéstől, ám a tájékoztatóból az is kiderül, hogy a hallgatók automatikusan megkapják az online tanulásra az engedélyt.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.