A szegedi egyetem és a Pázmány már lezárta, Pécsett még tart a vizsgálat a Schadl-ügyben

A Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem már lezárta a belső vizsgálatot, a Pécsi Tudományegyetemen azonban február közepéig is eltarthat a Schadl-ügy feltárása.

  • Eduline

A 444 múlt héten számolt be arról, hogy Schadl Györgyöt, a Magyar Végrehajtói Kar elnökét sokan kérték arra, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében, erre egyetemi kapcsolatai miatt lehetősége lehetett.

A z ügyben a szegedi és a pécsi egyetem, valamint a Pázmány is vizsgálatot indított. A szegedi egyetem egy nap alatt le is zárta az eljárást, a PPKE pedig egy hét elteltével közölte, „vizsgáztatással kapcsolatos szabályszegés nem történt” – írja a Népszava.

A Pécsi Tudományegyetemen azonban tovább tart a vizsgálat. Az egyetem rektora, Miseta Attila a lapnap azt mondta, „egy ad hoc bizottság vizsgálja, a jogi karon hány hallgató számára és Schadl hány esetben intézett olyan vizsgát, amit a jelentkező tudás, sőt néha megjelenés nélkül abszolvált”. Azt is vizsgálják, hogy a kar hány tanára lehet érintett az ügyben.

A bizottság munkája február közepéig is eltarthat, ezután a megállapításokat és az ajánlásokat a rektornak adják majd át. Ha a bizottság szakmaetikai vétséget tár fel, akkor az elkövetők ellen fegyelmi eljárás indul. Ha azonban felmerül a bűncselekmény gyanúja, akkor a rektor feljelentést tesz. A Népszava által megkérdezett jogászok úgy vélik, ha a lehallgatásokban szereplő események valósak, egyértelműen bűncselekmény történt, még akkor is, ha a vizsgát intéző számára nem járt anyagi előnnyel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.