A tanársegédek bruttó 430 ezer, a docensek 700 ezer forintos alapbért kapnak az Óbudai Egyetemen

Van, akinek 106 százalékkal, másoknak 94 százalékkal emelkedett a fizetése az Óbudai Egyetemen.

  • Eduline

"Az Óbudai Egyetemen 2022. január 1-jétől 94 százalékkal emelkedik a bruttó alapbére a tanársegédeknek, 106 százalékkal az adjunktusoknak, 80 százalékkal a docenseknek és 62 százalékkal az egyetemi tanároknak, ebben már benne van a tavaly szeptember 1-jétől érvényesített 15 százalékos bérnövekedés is" – jelentette be Kovács Levente, az egyetem rektora.

Az egyetem közleménye szerint a tanársegédi alapbér így 430 ezer, az adjunktusi 570 ezer, az egyetemi docensi 700 ezer, míg az egyetemi tanári 900 ezer forintra nő. Emellett átlagosan 75 százalékkal emelkedik a bruttó alapbére az oktatást segítő és a nem oktatói állománynak is - tették hozzá. Kétszeresére emelkednek az oktatói óradíjak, és 60 százalékkal nő a dolgozói cafeteria összege is.

Az egyetem arról is írt, hogy a bérrendezést kiegészítve teljesítményértékelési és tehetséggondozó rendszert vezetnek be.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.