Több ponton változnak a felsőoktatási jogszabályok, mutatjuk a részleteket

Új nevet kapott a Testnevelési Egyetem, mentorprogramot indítanak a szakképzésben - többek között ezt tartalmazzák az oktatást érintő törvénymódosítások.

  • Eduline/MTI

Megjelentek a felsőoktatást érintő törvénymódosítások. Az új előírások az állami egyetemeken is rögzítik a második 15 százalékos béremelést. 2021 őszén és 2022 elején így az alapítványi, egyházi és állami intézményekben is 30 százalékkal emelkedik az oktatók bére.

A külföldön végzett magyarok diplomáit a jövőben egy hónap alatt elismerik, az eljárás ingyenes lesz. A doktori képzés rugalmasabbá válik azzal, hogy a mesterképzés utolsó évében a hallgatók felvehetnek olyan tantárgyakat, amelyek a doktori képzésbe számítanak bele.

A Testnevelési Egyetem új néven, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemként működik tovább. A Debreceni Egyetem feladatai közé bekerül a "vakcina-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának fejlesztése", Debrecenben jön létre a Nemzeti Oltóanyaggyár.

A szakképzésben tehetséggondozó diákkört és mentorprogramot indítanak a hátrányos helyzetű diákokra fókuszálva. A pontszámítás szabályainak alakításával a szakképzésben végzőknek kedveznek: fontos változás, hogy többen kerülhetnek be az egyetemre a szakmai vizsgájuk alapján is úgy, hogy az ott elért eredményük négyszeresét veszik figyelembe.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.