Új nevet kapott a Testnevelési Egyetem, mentorprogramot indítanak a szakképzésben - többek között ezt tartalmazzák az oktatást érintő törvénymódosítások.
Megjelentek a felsőoktatást érintő törvénymódosítások. Az új előírások az állami egyetemeken is rögzítik a második 15 százalékos béremelést. 2021 őszén és 2022 elején így az alapítványi, egyházi és állami intézményekben is 30 százalékkal emelkedik az oktatók bére.
A külföldön végzett magyarok diplomáit a jövőben egy hónap alatt elismerik, az eljárás ingyenes lesz. A doktori képzés rugalmasabbá válik azzal, hogy a mesterképzés utolsó évében a hallgatók felvehetnek olyan tantárgyakat, amelyek a doktori képzésbe számítanak bele.
A Testnevelési Egyetem új néven, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemként működik tovább. A Debreceni Egyetem feladatai közé bekerül a "vakcina-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának fejlesztése", Debrecenben jön létre a Nemzeti Oltóanyaggyár.
A szakképzésben tehetséggondozó diákkört és mentorprogramot indítanak a hátrányos helyzetű diákokra fókuszálva. A pontszámítás szabályainak alakításával a szakképzésben végzőknek kedveznek: fontos változás, hogy többen kerülhetnek be az egyetemre a szakmai vizsgájuk alapján is úgy, hogy az ott elért eredményük négyszeresét veszik figyelembe.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
