Új nevet kapott a Testnevelési Egyetem, mentorprogramot indítanak a szakképzésben - többek között ezt tartalmazzák az oktatást érintő törvénymódosítások.
Megjelentek a felsőoktatást érintő törvénymódosítások. Az új előírások az állami egyetemeken is rögzítik a második 15 százalékos béremelést. 2021 őszén és 2022 elején így az alapítványi, egyházi és állami intézményekben is 30 százalékkal emelkedik az oktatók bére.
A külföldön végzett magyarok diplomáit a jövőben egy hónap alatt elismerik, az eljárás ingyenes lesz. A doktori képzés rugalmasabbá válik azzal, hogy a mesterképzés utolsó évében a hallgatók felvehetnek olyan tantárgyakat, amelyek a doktori képzésbe számítanak bele.
A Testnevelési Egyetem új néven, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemként működik tovább. A Debreceni Egyetem feladatai közé bekerül a "vakcina-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának fejlesztése", Debrecenben jön létre a Nemzeti Oltóanyaggyár.
A szakképzésben tehetséggondozó diákkört és mentorprogramot indítanak a hátrányos helyzetű diákokra fókuszálva. A pontszámítás szabályainak alakításával a szakképzésben végzőknek kedveznek: fontos változás, hogy többen kerülhetnek be az egyetemre a szakmai vizsgájuk alapján is úgy, hogy az ott elért eredményük négyszeresét veszik figyelembe.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
