Elsőéves joghallgatóként beperelte a főbérlőjét, tankönyvei segítségével megnyerte az ügyet

Egy történet arról, amikor az egyetemen megszerzett tudásnak a gyakorlatban is hasznát veszitek.

  • Csik Veronika

A brit Jack Simm most kezdte a jogi egyetemet, de máris pert nyert, nem is akárki ellen. Miután beköltözött az egyetemi szállására - és nem azt kapta, ami a hirdetésben volt -, úgy döntött, hogy azt teszi, amit minden joghallgató tenne.

Az egyetemista bíróság elé vitte az ügyet, és a főbérlőjével szemben - a tankönyvei segítségével - megnyerte élete első ügyét.

A szálloda, ahová az egyetem első évében beköltözött, "építési terület" volt - mondta el a BBC-nek. Folyamatos volt a kopácsolás, mindenhol szállt a por, gépek álltak mindenhol - ezek pedig nem az ideális lakhely ismérvei.

Tanúkat gyűjtött, összeállította a szerződésükkel kapcsolatos problémákat, kigyűjtötte a hirdetésben szereplő félrevezető információkat, és a bíróság előtt megnyerte az ügyet. Hozzátette, nem volt nehéz őszintén kiállni az ügy mellett, hiszen a saját problémájáról volt szó.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.