Kilencven százalékos az átoltottság, csak szórványosan voltak a félévben megbetegedések – ezt mondta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának dékánja, akit a Telex arról a hallgatói petícióról kérdezett, amelyről két hete mi is írtunk.
Ha ezt az utolsó három hetet, ami még maradt a szorgalmi időszakból, szívesebben töltenéd te is az online oktatás keretén belül, kérlek, írd alá a petíciót - áll abban a petícióban, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészhallgatói indítottak két hete.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az aláírásgyűjtést indító hallgatók felelőtlen döntésnek tartják, hogy az egyetem hagyományos formában folytatja a tanévet ilyen esetszámok mellett. Arra kérik az egyetemet, hogy álljanak át online oktatásra. A petíciót már több százan írták alá.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja a Telexnek azt írta, a karon az átoltottság közel 90 százalékos, csak szórványosan voltak a félévben megbetegedések. Fodor György szerint ezek a körülmények nem indokolják az online vagy hibrid oktatás bevezetését, különös tekintettel a gyakorlati jeggyel záruló kurzusok félév végi számonkéréseire. A kar nyílt napját egyébként csak online formában fogják megtartani.
A dékán külön kiemelte, hogy nem lehet általános hallgatói tiltakozásról beszélni a 4 ezer fős bölcsészkaron. Egy hallgató indított online petíciót, amelyhez közel 900-an csatlakoztak, de az aláírók személyazonossága nem állapítható meg egyértelműen, és az aláírók saját kommentjei szerint jelentős számban vannak olyanok is, akik nem hallgatói az egyetemnek.
„Ezt a véleménynyilvánítást is követjük, és a maga helyén figyelembe is vesszük, ahogyan a Hallgatói Önkormányzat által közvetített adatokat és jelzéseket is. Nem ítéljük el azokat, akik aggódnak a járvány miatt, és törekszünk minimalizálni a kockázatot” - írta a lapnak.
A campus területére azok egyébként nem léphetnek be, akik bizonyos időintervallumon belül koronavírus-fertőzésre jellemző tüneteket észlelnek magukon, és azok a védettnek nem minősülő személyek sem, akik bizonyos időintervallumon belül, megfelelő védőfelszerelés nélkül kerültek szoros kapcsolatba igazoltan koronavírusos személlyel. A koronavírusos megbetegedésről, vagy kontakttá válásról szóló bejelentéseket rögzítik, és a járványügyi döntéseknél figyelembe is veszik – tette hozzá.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
