Az ELTE is bekerült a világ kétszáz legjobb egyeteme közé fizikából és pszichológiából

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az űrtudományi mellett a fizikai és a pszichológiai területen is bekerült a világ 200 legjobb egyeteme közé.

  • Csik Veronika

Nyolcadik alkalommal készítette el globális felsőoktatási ranglistáját a U.S. News & World Report - írja az egyetem, kiemelve, az összesített rangsorban is a legjobb magyar felsőoktatási intézményként értékelték az Eötvös Loránd Tudományegyetemet.

Az ELTE idén hat szakterületen (kémia, földtudományok, fizika, biológia, pszichológia, űrtudományok) szerepel a rangsorban, ebből az legjobb eredményét űrtudományokból érte el, ahol 144. lett. Fizikából a 156., pszichológiából pedig a 158. helyre került, kémiából a 638., biológiából a 418., földtudományokból a 381. helyet szerezte a szakterületi értékelésben.

Az ELTE Európában a 182. lett, a világranglistán pedig a 434. helyet szerezte meg.  A listában hét magyar egyetem szerepel a legjobbak között, a Semmelweis Egyetem (633.), a Szegedi Tudományegyetem (712.), a Debreceni Egyetem (718.), a Közép-európai Egyetem (718.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1091.), a Pécsi Tudományegyetem (1091.) és a Szent István Egyetem (vagyis a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amelyet a 1685. helyre soroltak).

A 2022-es listára a tavalyi 1500 után idén már 1750 intézmény került fel 90 országból. Az első helyet a Harvard, a második az MIT (Massachusetts Institute of Technology) szerezte meg, a harmadik pedig a Stanford lett.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.