A Budapesti Gazdasági Egyetemen dolgozóknak is kötelező beoltatniuk magukat koronavírus ellen.
Az egyetem dolgozóinak több mint 90 százaléka már beoltatta magát, a november 26-án kiadott rektori utasítás alapján azonban mindenkinek meg kell kapnia a védőoltást – felmentést csak azok kapnak, akiknél ez „igazolható egészségügyi kockázattal” jár.
A BGE-s oktatóknak és dolgozóknak 2022. január 15-ig kell igazolniuk, hogy megkapták a vakcinát, mindenkinek teljes védettséget kell szereznie, vagyis – a Janssen-vakcina kivételével – mind a két dózist meg kell kapnia.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október végén jelentette be, hogy az állami felsőoktatási intézmények dolgozóinak is kötelező beoltatniuk magukat koronavírus ellen – akárcsak az állami kulturális intézmények, iskolák munkatársainak, a kormánytisztviselőknek, az egészségügyi, a honvédelmi és a rendvédelmi dolgozóknak.
Állami felsőoktatási intézményből azonban már csak hat van az országban, miután idén nyáron újabb egyetemek kerültek alapítványi fenntartásba. Ez azt jelenti, hogy az ELTE-n, a BME-n, a Zeneakadémián, a bajai Eötvös József Főiskolán, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dolgozóknak be kell oltatniuk magukat, az alapítványi, egyházi és magánegyetemek előírásairól azonban maguk az intézmények döntenek.
A modellváltó – vagyis alapítványi formában működő – egyetemek közül eddig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem tette kötelezővé a védőoltást.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
