A BGE is kötelezővé tette a koronavírus elleni védőoltást

A Budapesti Gazdasági Egyetemen dolgozóknak is kötelező beoltatniuk magukat koronavírus ellen.

  • Szabó Fruzsina

Az egyetem dolgozóinak több mint 90 százaléka már beoltatta magát, a november 26-án kiadott rektori utasítás alapján azonban mindenkinek meg kell kapnia a védőoltást – felmentést csak azok kapnak, akiknél ez „igazolható egészségügyi kockázattal” jár.

A BGE-s oktatóknak és dolgozóknak 2022. január 15-ig kell igazolniuk, hogy megkapták a vakcinát, mindenkinek teljes védettséget kell szereznie, vagyis – a Janssen-vakcina kivételével – mind a két dózist meg kell kapnia.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október végén jelentette be, hogy az állami felsőoktatási intézmények dolgozóinak is kötelező beoltatniuk magukat koronavírus ellen – akárcsak az állami kulturális intézmények, iskolák munkatársainak, a kormánytisztviselőknek, az egészségügyi, a honvédelmi és a rendvédelmi dolgozóknak.

Állami felsőoktatási intézményből azonban már csak hat van az országban, miután idén nyáron újabb egyetemek kerültek alapítványi fenntartásba. Ez azt jelenti, hogy az ELTE-n, a BME-n, a Zeneakadémián, a bajai Eötvös József Főiskolán, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dolgozóknak be kell oltatniuk magukat, az alapítványi, egyházi és magánegyetemek előírásairól azonban maguk az intézmények döntenek.

A modellváltó – vagyis alapítványi formában működő – egyetemek közül eddig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem tette kötelezővé a védőoltást.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.