A szorgalmi időszak végéig az összes előadást online tartják meg az ELTE bölcsészkarán

November 22-től a szorgalmi időszak végéig minden előadást online tartanak meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán – az erről szóló dékáni utasítást a hallgatói önkormányzat tette közzé a Facebookon.

  • Eduline

Az utasításban az áll, hogy az előadásokat rögzíteni kell, a felvételeket egészen a vizsgaidőszak végéig megnézhetik majd a hallgatók.

„A járványügyi helyzet alakulására tekintettel 2021. november 22-től visszavonásig az ELTE BTK szervezeti egységei nem tarthatnak olyan közösségi eseményeket, amelyek nem az oktatáshoz vagy kutatáshoz kapcsolódnak, így szükséges elhalasztani az év végi fogadásokat, ünnepségeket, karácsonyi rendezvényeket is” – teszik hozzá.

A kar vezetése azt kéri, hogy a már meghirdetett konferenciákat, workshopokat, tudományos rendezvényeket is online tartsák meg, ha pedig ezt nem lehet megoldani, a szakmai programokat az aktuális járványügyi szabályok alapján szervezzék meg. Arra is kitérnek, hogy a doktori védéseket jelenléti vagy online formában is meg lehet tartani, de a védéseket követő fogadásokat el kell halasztani.

Az ELTE nemrég változtatott a tanulmányi és vizsgaszabályokon, az alapján a dékán engedélyt adhat arra, hogy egyes kurzusokat online tartsanak meg. A másik változás, hogy ha egy hallgató a gyakorlati órák több mint negyedéről hiányzik, az oktatótól plusz feladatokat kap, így teljesítheti a tantárgyat. Az „élő” online kurzusokon azonban kötelező a részvétel – hiszen ezekhez a hallgatók otthonról kapcsolódnak –, ezért ott a hiányzásra vonatkozó szabályok nem változtak.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.