Még egy karon kötelező a maszkviselés: a fertőzések miatt szigorított az Óbudai Egyetem is

November közepétől újabb egyetem szigorított, az Óbudai Egyetem gazdasági karán is kötelező a maszk.

  • Csik Veronika

A koronavírus-járvány negyedik hullámának fokozódása és a kari esetszámok növekedése miatt november 11-től kötelező az orrot és a szájat eltakaró maszk viselése a kar belső tereiben (közösségi helyiségekben, tantermekben, ügyfélfogadási helyiségekben, irodákban és folyosókon)

- közölte a napokban az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja. A szabály vonatkozik a kar épületében szervezett rendezvényeken részt vevő oktatókra, külsős meghívottakra, szervezőkre is.

A maszkviselés alól mentesülnek az előadásokon, szemináriumokon, gyakorlati órákon és rendezvényeken előadást tartók, és az irodákban dolgozóknak sem kell felvenniük a maszkot, ha egyedül vannak.

Arról, hogy a többi karon is elrendelték-e a kötelező maszkviselést, megkérdeztük az intézményt, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. Az eddig szigorító egyetemek listáját itt nézhetitek meg.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.