Minden állami egyetem munkavállalójának kötelező lesz az oltás

Módosította az Innovációs Technológiai Minisztérium (ITM) a felsőoktatási intézményeknek szóló, a járványügyi helyzetre reagáló ágazati ajánlását.

  • Csik Veronika

Bár eddig csak ajánlásról volt szó, az oltást - a felsőoktatásért felelős minisztérium ágazati ajánlásának november 4-i, azaz múlt csütörtöki módosítása szerint - minden állami egyetem összes munkavállalójának kötelező lesz felvenni - szúrta ki a hvg.hu.

Az „állami fenntartásban működő felsőoktatási intézménynél foglalkoztatott személy, aki 2021. november 1-jét megelőzően nem vette fel a koronavírus elleni védőoltást… köteles a védőoltást, illetve a védőoltás első dózisát 2021. december 15. napjáig felvenni”

– olvasható a dokumentumban. Amennyiben a munkavégzés során ügyfelekkel az adott munkavállaló rendszeresen nem találkozik a határidő 2022. január 31.

A nem állami fenntartású felsőoktatási intézményekre nincs előírva kötelező oltakozás. A „nem állami fenntartásban működő felsőoktatási intézményekben a munkáltató – az ott dolgozók egészségének megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a munkavégzés feltételeként megállapíthatja az intézménynél foglalkoztatott azon személy számára a koronavírus elleni védőoltás felvételét, aki 2021. november 1-jét megelőzően nem vette fel a védőoltást” – áll a dokumentumban. 

Van, ahol már be is jelentették: kötelezővé tette dolgozói számára a koronavírus elleni oltást a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, amely hibrid oktatásra tér át, online tartják meg az értékeléseket, a vizsgákat és a nyílt napot.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.