Minden állami egyetem munkavállalójának kötelező lesz az oltás

Módosította az Innovációs Technológiai Minisztérium (ITM) a felsőoktatási intézményeknek szóló, a járványügyi helyzetre reagáló ágazati ajánlását.

  • Csik Veronika

Bár eddig csak ajánlásról volt szó, az oltást - a felsőoktatásért felelős minisztérium ágazati ajánlásának november 4-i, azaz múlt csütörtöki módosítása szerint - minden állami egyetem összes munkavállalójának kötelező lesz felvenni - szúrta ki a hvg.hu.

Az „állami fenntartásban működő felsőoktatási intézménynél foglalkoztatott személy, aki 2021. november 1-jét megelőzően nem vette fel a koronavírus elleni védőoltást… köteles a védőoltást, illetve a védőoltás első dózisát 2021. december 15. napjáig felvenni”

– olvasható a dokumentumban. Amennyiben a munkavégzés során ügyfelekkel az adott munkavállaló rendszeresen nem találkozik a határidő 2022. január 31.

A nem állami fenntartású felsőoktatási intézményekre nincs előírva kötelező oltakozás. A „nem állami fenntartásban működő felsőoktatási intézményekben a munkáltató – az ott dolgozók egészségének megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a munkavégzés feltételeként megállapíthatja az intézménynél foglalkoztatott azon személy számára a koronavírus elleni védőoltás felvételét, aki 2021. november 1-jét megelőzően nem vette fel a védőoltást” – áll a dokumentumban. 

Van, ahol már be is jelentették: kötelezővé tette dolgozói számára a koronavírus elleni oltást a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, amely hibrid oktatásra tér át, online tartják meg az értékeléseket, a vizsgákat és a nyílt napot.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.