Két magyar egyetem került fel a Times Higher Education friss rangsorára

Két magyar egyetem is felkerült a Times Higher Education nemrég bemutatott tematikus rangsorára. Mutatjuk a legjobb bölcsészképzéseket kínáló felsőoktatási intézmények listáját.

  • Eduline

A magyar intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 401-500. helyet szerezte meg a Times Higher Education tematikus ranglistáján, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az 501+ kategóriába került.

A rangsor készítői azokat az egyetemeket gyűjtötték listába, amelyek a következő tudományterületeken jeleskednek: művészet, előadóművészet, design, irodalom, nyelvészet, történelem, filozófia, teológia és régészet. A tudományterületi rangsorok készítésénél ugyanazt az öt kategóriába sorolható 13 teljesítménymutatót alkalmazzák, mint a World University Rankings 2022 globális listánál, a súlyozásokat azonban tovább finomítják, és az egyes tudományágak sajátosságaihoz igazítják minden tematikus rangsornál. A rangsor összeállításánál az alábbi tényezőket vették számításba: oktatás 30% (a tanulási környezet), kutatás 30% (mennyiség, bevétel és hírnév), idézettség 27,5% (a kutatások hatása), nemzetközi mutatók 7,5% (oktatók, hallgatók és kutatások), ipari jövedelem 5% (innováció).

A rangsor élén a Stanford és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) végzett, a harmadik a Cambridge lett. A legjobb Egyesült Államokon és az Egyesült Királyságon kívül intézmény a németországi LMU Munich, a 18. helyen áll. A készítők kiemelik, az idei táblázatban 606 egyetem szerepel a tavalyi 565-höz képest.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.