Két magyar egyetem is felkerült a Times Higher Education nemrég bemutatott tematikus rangsorára. Mutatjuk a legjobb bölcsészképzéseket kínáló felsőoktatási intézmények listáját.
A magyar intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 401-500. helyet szerezte meg a Times Higher Education tematikus ranglistáján, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az 501+ kategóriába került.
A rangsor készítői azokat az egyetemeket gyűjtötték listába, amelyek a következő tudományterületeken jeleskednek: művészet, előadóművészet, design, irodalom, nyelvészet, történelem, filozófia, teológia és régészet. A tudományterületi rangsorok készítésénél ugyanazt az öt kategóriába sorolható 13 teljesítménymutatót alkalmazzák, mint a World University Rankings 2022 globális listánál, a súlyozásokat azonban tovább finomítják, és az egyes tudományágak sajátosságaihoz igazítják minden tematikus rangsornál. A rangsor összeállításánál az alábbi tényezőket vették számításba: oktatás 30% (a tanulási környezet), kutatás 30% (mennyiség, bevétel és hírnév), idézettség 27,5% (a kutatások hatása), nemzetközi mutatók 7,5% (oktatók, hallgatók és kutatások), ipari jövedelem 5% (innováció).
A rangsor élén a Stanford és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) végzett, a harmadik a Cambridge lett. A legjobb Egyesült Államokon és az Egyesült Királyságon kívül intézmény a németországi LMU Munich, a 18. helyen áll. A készítők kiemelik, az idei táblázatban 606 egyetem szerepel a tavalyi 565-höz képest.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
