Két magyar egyetem is felkerült a Times Higher Education nemrég bemutatott tematikus rangsorára. Mutatjuk a legjobb bölcsészképzéseket kínáló felsőoktatási intézmények listáját.
A magyar intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 401-500. helyet szerezte meg a Times Higher Education tematikus ranglistáján, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az 501+ kategóriába került.
A rangsor készítői azokat az egyetemeket gyűjtötték listába, amelyek a következő tudományterületeken jeleskednek: művészet, előadóművészet, design, irodalom, nyelvészet, történelem, filozófia, teológia és régészet. A tudományterületi rangsorok készítésénél ugyanazt az öt kategóriába sorolható 13 teljesítménymutatót alkalmazzák, mint a World University Rankings 2022 globális listánál, a súlyozásokat azonban tovább finomítják, és az egyes tudományágak sajátosságaihoz igazítják minden tematikus rangsornál. A rangsor összeállításánál az alábbi tényezőket vették számításba: oktatás 30% (a tanulási környezet), kutatás 30% (mennyiség, bevétel és hírnév), idézettség 27,5% (a kutatások hatása), nemzetközi mutatók 7,5% (oktatók, hallgatók és kutatások), ipari jövedelem 5% (innováció).
A rangsor élén a Stanford és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) végzett, a harmadik a Cambridge lett. A legjobb Egyesült Államokon és az Egyesült Királyságon kívül intézmény a németországi LMU Munich, a 18. helyen áll. A készítők kiemelik, az idei táblázatban 606 egyetem szerepel a tavalyi 565-höz képest.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
