Nemzetközi szinten is siralmasnak számít a magyar egyetemek oktatóinak fizetése

Nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók kapnak havonta. Nem sok olyan ország van az EU-ban, ahol a magyar béreket is alulmúlják.

  • Eduline

A több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve a sereghajtók közé tartozunk, Romániával, Szlovákiával és Bulgáriával együtt - írja az Átlátszó.

Ahogy hazánkban, úgy más országokban is az egyetemi oktatók munkakörük alapján különböző fizetési kategóriákba esnek: a tanársegédek például jóval kevesebb pénzt vihetnek haza, mint a már több éve dolgozó egyetemi docensek, professzorok.

Az oldal 27 EU tagállam adatait nézte meg. Hozzáteszik, az euró mostani árfolyamán számolva egy tanársegéd 615 eurót, egy egyetemi tanár pedig nagyjából bruttó 1500 eurót keres. Az elemzések szerint nálunk kevesebbet csak Bulgáriában keresnek a sok éve a pályán lévő egyetemi tanárok, de hasonlóan rosszul szerepel Románia és Szlovákia is.

Mind a négy országban bruttó 1200 eurónál (435 ezer forint) kevesebbet vihetnek haza az oktatók átlagosan, a tanársegédek pedig 900 eurónál (nagyjából 325 ezer forint) is kevesebbet keresnek.

Az EU tagállamokban átlagosan 5395 euró, a Visegrádi Négyek országaiban pedig 2400 euró ez az összeg. Ha a pályakezdők bérezését nézzük, akkor pedig 2087, illetve 974 eurós fizetésről beszélhetünk - írja az oldal.

Hol keresnek a legjobban a tanárok?

Nem meglepő módon az Egyesült Államokban, Svájcban és Hollandiában a legjobb tanárnak lenni. Mindhárom országban egy tanár átlagosan több mint 10 ezer eurót (3 milliónál is többet) vihet haza havonta.

Az oldal korábban arról is beszámolt, hogy sok intézményben ingyen oktatnak a tanárok, aminek komoly negatív hatásai is vanna. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének szerint „helytelen bárkit is díjazás nélkül foglalkoztatni, etikailag aggályos, sőt, sérti a munkabér védelmével kapcsolatos elvárásokat. Emellett, ha a munkaadó nem fizet, nem tudja megfelelő módon számonkérni azt, hogy munkatársa magas színvonalon végezze el munkáját.”

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.