Nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók kapnak havonta. Nem sok olyan ország van az EU-ban, ahol a magyar béreket is alulmúlják.
A több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve a sereghajtók közé tartozunk, Romániával, Szlovákiával és Bulgáriával együtt - írja az Átlátszó.
Ahogy hazánkban, úgy más országokban is az egyetemi oktatók munkakörük alapján különböző fizetési kategóriákba esnek: a tanársegédek például jóval kevesebb pénzt vihetnek haza, mint a már több éve dolgozó egyetemi docensek, professzorok.
Az oldal 27 EU tagállam adatait nézte meg. Hozzáteszik, az euró mostani árfolyamán számolva egy tanársegéd 615 eurót, egy egyetemi tanár pedig nagyjából bruttó 1500 eurót keres. Az elemzések szerint nálunk kevesebbet csak Bulgáriában keresnek a sok éve a pályán lévő egyetemi tanárok, de hasonlóan rosszul szerepel Románia és Szlovákia is.
Mind a négy országban bruttó 1200 eurónál (435 ezer forint) kevesebbet vihetnek haza az oktatók átlagosan, a tanársegédek pedig 900 eurónál (nagyjából 325 ezer forint) is kevesebbet keresnek.
Az EU tagállamokban átlagosan 5395 euró, a Visegrádi Négyek országaiban pedig 2400 euró ez az összeg. Ha a pályakezdők bérezését nézzük, akkor pedig 2087, illetve 974 eurós fizetésről beszélhetünk - írja az oldal.
Hol keresnek a legjobban a tanárok?
Nem meglepő módon az Egyesült Államokban, Svájcban és Hollandiában a legjobb tanárnak lenni. Mindhárom országban egy tanár átlagosan több mint 10 ezer eurót (3 milliónál is többet) vihet haza havonta.
Az oldal korábban arról is beszámolt, hogy sok intézményben ingyen oktatnak a tanárok, aminek komoly negatív hatásai is vanna. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének szerint „helytelen bárkit is díjazás nélkül foglalkoztatni, etikailag aggályos, sőt, sérti a munkabér védelmével kapcsolatos elvárásokat. Emellett, ha a munkaadó nem fizet, nem tudja megfelelő módon számonkérni azt, hogy munkatársa magas színvonalon végezze el munkáját.”
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
