Nemzetközi szinten is siralmasnak számít a magyar egyetemek oktatóinak fizetése

Nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók kapnak havonta. Nem sok olyan ország van az EU-ban, ahol a magyar béreket is alulmúlják.

  • Eduline

A több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve a sereghajtók közé tartozunk, Romániával, Szlovákiával és Bulgáriával együtt - írja az Átlátszó.

Ahogy hazánkban, úgy más országokban is az egyetemi oktatók munkakörük alapján különböző fizetési kategóriákba esnek: a tanársegédek például jóval kevesebb pénzt vihetnek haza, mint a már több éve dolgozó egyetemi docensek, professzorok.

Az oldal 27 EU tagállam adatait nézte meg. Hozzáteszik, az euró mostani árfolyamán számolva egy tanársegéd 615 eurót, egy egyetemi tanár pedig nagyjából bruttó 1500 eurót keres. Az elemzések szerint nálunk kevesebbet csak Bulgáriában keresnek a sok éve a pályán lévő egyetemi tanárok, de hasonlóan rosszul szerepel Románia és Szlovákia is.

Mind a négy országban bruttó 1200 eurónál (435 ezer forint) kevesebbet vihetnek haza az oktatók átlagosan, a tanársegédek pedig 900 eurónál (nagyjából 325 ezer forint) is kevesebbet keresnek.

Az EU tagállamokban átlagosan 5395 euró, a Visegrádi Négyek országaiban pedig 2400 euró ez az összeg. Ha a pályakezdők bérezését nézzük, akkor pedig 2087, illetve 974 eurós fizetésről beszélhetünk - írja az oldal.

Hol keresnek a legjobban a tanárok?

Nem meglepő módon az Egyesült Államokban, Svájcban és Hollandiában a legjobb tanárnak lenni. Mindhárom országban egy tanár átlagosan több mint 10 ezer eurót (3 milliónál is többet) vihet haza havonta.

Az oldal korábban arról is beszámolt, hogy sok intézményben ingyen oktatnak a tanárok, aminek komoly negatív hatásai is vanna. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének szerint „helytelen bárkit is díjazás nélkül foglalkoztatni, etikailag aggályos, sőt, sérti a munkabér védelmével kapcsolatos elvárásokat. Emellett, ha a munkaadó nem fizet, nem tudja megfelelő módon számonkérni azt, hogy munkatársa magas színvonalon végezze el munkáját.”

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.