November 2-től a győri Széchenyi István Egyetemen is kötelező maszkot viselni, a hallgatókat pedig arra kérik, hogy egy online felületen jelezzék, ha megbetegedtek vagy karanténba kerültek.
„A Covid-19 járvány terjedése 2021 őszén lassabb ütemű, mint egy évvel ezelőtt, köszönhetően a lakosság jelentős mértékű átoltottságának. Az új variánsok fertőzőképessége és az oltatlanok még mindig magas aránya miatt azonban így is veszélyt jelent, ezért szükséges, hogy minden olyan hatékony eszközzel fékezzük a terjedést, ami nem gátolja meg az egyetem működéséhez szükséges feladatok végrehajtását” – olvasható abban a körlevélben, amelyet a Széchenyi István Egyetem osztott meg a Facebookon.
A dokumentumban az áll: november 2-től az egyetem összes épületében kötelező a maszk, az Apáczai Csere János Kar hallgatóinak pedig az iskolai gyakorlatokon is maszkot kell viselniük.
Felmentést csak az órát tartó oktató vagy gyakorlatvezető tanár, a szemináriumon előadó hallgató kap, de ilyenkor is tartani kell a másfél méteres védőtávolságot. Annak sem kell maszkot viselnie, aki a saját irodájában tartózkodik, és tudja tartani a másfél méteres távolságot a többi személytől, vagy aki olyan megbeszélésen vesz részt, ahol folyamatos, közvetlen munkakapcsolatban lévő kollégák egyeztetnek.
Azokon a rendezvényeken sem kell eltakarni az orrot és a szájat, ahová csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni, és persze sportolás és étkezés közben sem kell viselni a maszkot. „Az egyetem területén mindenki törekedjen arra, hogy a lehetőségekhez képest a maximális távolságot tartsa a többiektől” – teszik hozzá.
Az egyetem emellett arra kéri a hallgatókat, hogy egy online felületen jelezzék, ha megbetegedtek vagy karanténba kerülnek.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
