Keddtől a győri Széchenyi István Egyetemen is maszkot kell viselni

November 2-től a győri Széchenyi István Egyetemen is kötelező maszkot viselni, a hallgatókat pedig arra kérik, hogy egy online felületen jelezzék, ha megbetegedtek vagy karanténba kerültek.

  • Szabó Fruzsina

„A Covid-19 járvány terjedése 2021 őszén lassabb ütemű, mint egy évvel ezelőtt, köszönhetően a lakosság jelentős mértékű átoltottságának. Az új variánsok fertőzőképessége és az oltatlanok még mindig magas aránya miatt azonban így is veszélyt jelent, ezért szükséges, hogy minden olyan hatékony eszközzel fékezzük a terjedést, ami nem gátolja meg az egyetem működéséhez szükséges feladatok végrehajtását” – olvasható abban a körlevélben, amelyet a Széchenyi István Egyetem osztott meg a Facebookon.

A dokumentumban az áll: november 2-től az egyetem összes épületében kötelező a maszk, az Apáczai Csere János Kar hallgatóinak pedig az iskolai gyakorlatokon is maszkot kell viselniük.

Felmentést csak az órát tartó oktató vagy gyakorlatvezető tanár, a szemináriumon előadó hallgató kap, de ilyenkor is tartani kell a másfél méteres védőtávolságot. Annak sem kell maszkot viselnie, aki a saját irodájában tartózkodik, és tudja tartani a másfél méteres távolságot a többi személytől, vagy aki olyan megbeszélésen vesz részt, ahol folyamatos, közvetlen munkakapcsolatban lévő kollégák egyeztetnek.

Azokon a rendezvényeken sem kell eltakarni az orrot és a szájat, ahová csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni, és persze sportolás és étkezés közben sem kell viselni a maszkot. „Az egyetem területén mindenki törekedjen arra, hogy a lehetőségekhez képest a maximális távolságot tartsa a többiektől” – teszik hozzá.

Az egyetem emellett arra kéri a hallgatókat, hogy egy online felületen jelezzék, ha megbetegedtek vagy karanténba kerülnek.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.