November 2-től a győri Széchenyi István Egyetemen is kötelező maszkot viselni, a hallgatókat pedig arra kérik, hogy egy online felületen jelezzék, ha megbetegedtek vagy karanténba kerültek.
„A Covid-19 járvány terjedése 2021 őszén lassabb ütemű, mint egy évvel ezelőtt, köszönhetően a lakosság jelentős mértékű átoltottságának. Az új variánsok fertőzőképessége és az oltatlanok még mindig magas aránya miatt azonban így is veszélyt jelent, ezért szükséges, hogy minden olyan hatékony eszközzel fékezzük a terjedést, ami nem gátolja meg az egyetem működéséhez szükséges feladatok végrehajtását” – olvasható abban a körlevélben, amelyet a Széchenyi István Egyetem osztott meg a Facebookon.
A dokumentumban az áll: november 2-től az egyetem összes épületében kötelező a maszk, az Apáczai Csere János Kar hallgatóinak pedig az iskolai gyakorlatokon is maszkot kell viselniük.
Felmentést csak az órát tartó oktató vagy gyakorlatvezető tanár, a szemináriumon előadó hallgató kap, de ilyenkor is tartani kell a másfél méteres védőtávolságot. Annak sem kell maszkot viselnie, aki a saját irodájában tartózkodik, és tudja tartani a másfél méteres távolságot a többi személytől, vagy aki olyan megbeszélésen vesz részt, ahol folyamatos, közvetlen munkakapcsolatban lévő kollégák egyeztetnek.
Azokon a rendezvényeken sem kell eltakarni az orrot és a szájat, ahová csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni, és persze sportolás és étkezés közben sem kell viselni a maszkot. „Az egyetem területén mindenki törekedjen arra, hogy a lehetőségekhez képest a maximális távolságot tartsa a többiektől” – teszik hozzá.
Az egyetem emellett arra kéri a hallgatókat, hogy egy online felületen jelezzék, ha megbetegedtek vagy karanténba kerülnek.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
