Nem tudni, mikor és hogyan növelné az egyetemi kollégiumok férőhelyeit a kormány

Az albérletárak magasak, kollégiumi helyet pedig nehéz szerezni – évek óta küzdenek ezzel a problémával a budapesti egyetemek hallgatói.

  • Csik Veronika

Úgy néz ki, a helyzet egy ideig nem változik. "Mikor várható a felsőoktatási kollégiumi férőhelyek számának jelentős növelése?" - tette fel a kérdést Bencsik János független országgyűlési képviselő a minisztériumnak.

A képviselőnek Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszolt, hangsúlyozva, a kormánynak komoly célja az egyetemisták támogatása, de a feltett kérdésre nem adott választ. Kiemelte,

jelenleg 52 ezer kollégiumi férőhely van Magyarországon, ami a jelentkezők több mint négyötöde kaphat szállást.

Az államtitkár azt is hozzátette, hogy az Országos Kollégium Fejlesztési Stratégia keretében minden évben egy milliárd forinttal támogatják a kollégiumok felújítását, korszerűsítését. Ennek keretében több egyetem - többek között a BME, BGE, ELTE, ÓE és az SE - diákjai felújított kollégiumban lakhatnak. Ez azonban önmagában a helyhiányt nem oldja meg.

Hogy lehetne több férőhely?

A kormány 2016-ban fogadta el az országos kollégiumfejlesztési stratégiát: az eredeti tervek óvatosan „több, mint nyolcezer" új férőhellyel kalkuláltak 2023-ig. Az új kollégiumok többsége Budapesten épülne fel, emellett országszerte számos épületet újítanának fel, ez majdnem 30 ezer hallgatót érintene.

A HÖOK már a projekt elindulása előtt felméréseket végzett a kollégiumi helyzetről. A hallgatói szervezet jelentéséből kiderül, hogy a felsőoktatásban több mint 54 ezer kollégiumi férőhely van. 10 ezer új kollégiumi férőhely rendbe tenné Budapestet – mondta korábban az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.