Tízből mindössze egy egyetemista járt már külföldi tanulmányúton vagy szakmai gyakorlaton, de a legtöbb hallgatót nem is vonzza a külföldi tanulás. A pénz (pontosabban annak hiánya) a legnagyobb visszatartó erő.
A magyar egyetemisták mindössze 9 százaléka szerzett külföldi tanulmányi tapasztalatot, közülük legtöbben Erasmusszal vagy más mobilitási programmal utaztak külföldre; míg mások szakmai gyakorlatukat végezték külföldön. Ennél jóval kisebb azok aránya, akik 3 hónapnál rövidebb tanulmányi úton, például kutatóúton vagy nyelvtanfolyamon vettek részt egy másik országban - derül ki az Eurostudent legfrissebb elemzéséből, amely még 2019-es, vagyis a világjárvány előtti adatokat dolgozta fel.
A mesterképzéseken népszerűbb a külföldi tanulás, kétszer annyian tanultak már külföldön, mint az osztatlan képzések hallgatói, és háromszor annyian, mint az alapszakosok.
A legtöbben a művészeti, a bölcsész- és a hitéleti képzéseken tanulók közül folytattak már külföldi tanulmányokat, ám az arány ezeken a területeken sem kifejezetten magas, mindössze 6-9 százalék. A műszaki, az orvos- és egészségtudományi, a művészetközvetítési, az agrár- és az informatikaképzések hallgatói közül viszont ennél is kevesebb töltöttek külföldön néhány hónapot.
A pénzhiány a legnagyobb visszatartó erő
A megkérdezett hallgatók közel kétharmada egyáltalán nem tervez külföldi tanulmányokat. Minden második egyetemista szerint a pénzhiány a legnagyobb akadály, de tízből négyen családtagjaikkal, párjukkal való kapcsolatukat féltik, tízből hárman pedig nem szeretnék elveszíteni itthoni munkájukat.
A hallgatók harmada a képzéssel, intézményi keretekkel kapcsolatos akadályokat: az információhiányt, a külföldön szerzett kreditek elismertetésének nehézkességét. Ugyanennyien vannak, akiket a nyelvtudás hiánya tart vissza. Majdnem minden negyedik hallgató mondta, hogy a számára túl nehézkes az adminisztráció, esetleg úgy érzik, kevés segítséget kapnak a szervezéshez. Csaknem ugyanennyien saját motiválatlanságuk miatt nem is vágnának bele a külföldi tanulmányokba.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
