Az egyetemisták fele dolgozik is a tanulmányai mellett, ez azonban hosszútávon probléma is lehet

Minden második hallgató dolgozik az egyetem mellett, sokan komoly megélhetési problémák miatt vállalnak rész- vagy teljes munkaidős állást. Vannak, akik munka nélkül nem engedhetnék meg maguknak azt, hogy egyetemre járjanak.

  • Csik Veronika

Tíz egyetemistából négy folyamatosan dolgozik a tanulmányai mellett - ez derül ki az Eurosudent friss elemzéséből. A hallgatók 14 százaléka alkalomszerűen vállal munkát, 45 százalékuk pedig nem dolgozik a szorgalmi időszakban. A tanulmányaik mellett folyamatosan dolgozók aránya a felsőoktatási szakképzésen és a mesterképzésen tanulók között a legmagasabb - a hallgatók több mint fele, 55 százaléka dolgozik. 

Sokaknak a megélhetése múlik rajta…

A dolgozó hallgatók legnagyobb része anyagi okokból vállal munkát, a legfontosabb motiváció a kutatás szerint a "megélhetésük fedezése", sokan pedig azért dolgoznak, hogy folytathassák az egyetemet. Magas azoknak az aránya, akik a fizetésükből tanulmányaik költségét próbálják fedezni - áll a kutatásban. Sokan munka nélkül egészen egyszerűen nem engedhetnék meg maguknak az egyetemet.

Eurodtudent

Valamivel kevesebben mondták a kutatóknak azt, hogy a munka egyfajta zsebpénzkiegészítés - az alapszükségleteiken felüli igényeiket fedezik a keresetükből. A kutatás eredményei alapján a legtöbb egyetemista "magának keres", családját csak minden ötödik hallgató támogatja a fizetéséből.

A jelentés szerint egyébként a magyar hallgatók több mint fele küzd anyagi nehézségekkel.

Ezen belül nagyon komoly pénzügyi nehézségekkel magasabb az esti vagy levelező képzésen (9,1%) tanulók és a felsőoktatási szakképzésben résztvevők (8,3%) küzdenek. A nappalis képzésre járók között a hallgatók 6%-a számolt be komoly anyagi gondokról, de az ilyen formában tanulók összesen több mint 76%-a küzd kisebb-nagyobb anyagi gondokkal.

…és a diploma

Az Eurostudent felméréséből az is kiderül, a dolgozó hallgatók valamivel több mint a fele tartja fontos szempontnak, hogy szakmai tapasztalatot is szerezzen a munkájában. Minden második hallgató munkaköre kapcsolódik is a tanulmányaihoz.

Elsőre meglepő lehet, de az, hogy a hallgatók ilyen nagy arányban vállalnak munkát, nem feltétlenül jó dolog. Több kutatás és felmérés is alátámasztja, hogy az anyagi nehézségek és a tanulmányok melletti munkavállalás az egyetemi lemorzsolódás egyik rizikótényezője. Egy korábbi OECD-kutatás szerint számos dolog fokozza a hallgatói lemorzsolódás esélyét - ezek közül az egyik a „munkaerőpiac vonzása”, amelynek következtében hajlandóak szakképesítés nélkül elhagyni a egyetemet, hogy javítsák az anyagi helyzetüket.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.