A tudósok szerint a jövőben hatalmas probléma lesz a vízhiány. Malajzia műszaki egyetemének diákjai most egy lehetséges megoldást hoztak a problémára - sótalanítanák a tenger vizét.
Bár a bolygónk felszínének legnagyobb részét víz borítja, a tengervizet annak magas sótartalma miatt nem lehet meginni. Ez eddig senkinek nem mondott újat, azonban az, hogy miként használhatnánk mégis ivóvízként a rengeteg tengervizet teljesen új dolog.
A tudósok régóta próbálnak már a gyakorlatban is hatékony megoldást találni a sótalanításra, és ezzel most egy diákcsapat is megpróbálkozott - írja a hvg.hu. Malajzia műszaki egyetemének három hallgatójának találmánya a WaterPod nevű berendezés, ami szerintük gyakorlatilag nulla energiabefektetéssel képes ihatóvá tenni a tenger vizét.
Hogyan működik?
A szerkezet alján egy kanóc található, aminek alja a vízfelszín alá bukik. Ez felvezeti a vizet a készülék belsejébe, a sót viszont felfogja. Az eszköz belsejében egy fekete szövet veszi át a vizet a kanóctól, amit egy átlátszó búrán keresztül napfény ér. Ennek köszönhetően a víz elpárolog, majd kicsapódik és lefolyik a tartályba, ahonnan egy pumpa segítségével lehet kinyerni.
A készülék egyelőre csak koncepció formájában létezik, de a hallgatók azt remélik, a tervek alapján működő eszközt készíthetnek belőle.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
