Halasztani már az első félévben? Így működik a passziváltatás

Bekerültetek az egyetemre, mégsem kezdenétek meg tanulmányaitokat szeptemberben? Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak.

  • Bezzeg Hanna

Mit jelent a passzív félév, mik a feltételei?

Ha az adott félévben nem szeretnétek folytatni, vagy megkezdeni tanulmányaitokat, akkor passziváltatásra van lehetőségetek. A passzív félév lényege, az adott félévben nincs hallgatói jogviszonyotok az egyetemmel: ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy nem kell órákra járnotok, sem vizsgákat tennetek. Önköltséges hallgatóként tandíjat sem kell fizetnek a passzív félév alatt.

Az időszak alatt azonban számos kedvezménytől is elesnek a hallgatók: sem ösztöndíjat, sem diákhitelt nem igényelhettek, sőt, érvényes diákigazolványotok sem lesz. A diákmunka miatt azonban nem kell aggódnotok, azt ugyanis passzív hallgatói jogviszonnyal is végezhettek.

Hol kell jelezni a passziváltatást?

Arról, hogy passzív vagy aktív hallgatói jogviszonyban lesztek az adott félévben, a szemeszter elején kell dönteni a Neptunban. Nincs költsége annak, ha a passzív státuszt választjátok, a határidőkre viszont érdemes odafigyelnetek, ugyanis a beiratkozási időszak befejeztével díjat számolhatnak fel az utólagos passziváltatásért.

Hány félévben lehet passziváltatni?

Egymás után maximum két félévet passziváltathattok, az összes passzivált félévetek száma pedig nem haladhatja meg a képzési idő felét. Bizonyos egyetemeken ugyanakkor dékáni engedéllyel van lehetőségetek egymás után kettőnél több passziváltatására is. Ezt az engedélyt jellemzően akkor kaphatják a hallgatók, ha váratlan, önhibán kívüli okból, például valamilyen baleset vagy betegség miatt kérvényt nyújtanak be.

Lehet-e passziváltatni a legelső félévben?

Az általános szabály szerint nem, ugyanis egy teljesített félévvel a birtokotokban van először arra lehetőség, hogy passziváltassatok. Az egyetemek ugyanakkor hozhatnak eltérő szabályokat, így érdemes az adott intézménynél érdeklődni.

A Debreceni Egyetem szabályzatában például az olvasható, hogy a felvételi után, a félév elején mindenki köteles beiratkozni az illetékes karra:

"Aki nem iratkozik be, elveszti jogosultságát a képzésben. A beiratkozást követően, mint az egyetem hallgatója kérheti a szabályoknak megfelelően hallgatói jogviszonya szüneteltetését (passzív félévet).”

Budapesti Corvinus Egyetem szabályzata pedig a következőt írja:

„Az első szüneteltetésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor, kivéve az 5/A. bekezdésben meghatározott esetet, mely így hangzik: az alapképzésre beiratkozott hallgató a tanulmányai megkezdése előtt kérheti tanulmányainak maximum 2 félévvel történő halasztását.”

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.