A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Bekerültetek az egyetemre, mégsem kezdenétek meg tanulmányaitokat szeptemberben? Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak.
Mit jelent a passzív félév, mik a feltételei?
Ha az adott félévben nem szeretnétek folytatni, vagy megkezdeni tanulmányaitokat, akkor passziváltatásra van lehetőségetek. A passzív félév lényege, az adott félévben nincs hallgatói jogviszonyotok az egyetemmel: ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy nem kell órákra járnotok, sem vizsgákat tennetek. Önköltséges hallgatóként tandíjat sem kell fizetnek a passzív félév alatt.
Az időszak alatt azonban számos kedvezménytől is elesnek a hallgatók: sem ösztöndíjat, sem diákhitelt nem igényelhettek, sőt, érvényes diákigazolványotok sem lesz. A diákmunka miatt azonban nem kell aggódnotok, azt ugyanis passzív hallgatói jogviszonnyal is végezhettek.
Hol kell jelezni a passziváltatást?
Arról, hogy passzív vagy aktív hallgatói jogviszonyban lesztek az adott félévben, a szemeszter elején kell dönteni a Neptunban. Nincs költsége annak, ha a passzív státuszt választjátok, a határidőkre viszont érdemes odafigyelnetek, ugyanis a beiratkozási időszak befejeztével díjat számolhatnak fel az utólagos passziváltatásért.
Hány félévben lehet passziváltatni?
Egymás után maximum két félévet passziváltathattok, az összes passzivált félévetek száma pedig nem haladhatja meg a képzési idő felét. Bizonyos egyetemeken ugyanakkor dékáni engedéllyel van lehetőségetek egymás után kettőnél több passziváltatására is. Ezt az engedélyt jellemzően akkor kaphatják a hallgatók, ha váratlan, önhibán kívüli okból, például valamilyen baleset vagy betegség miatt kérvényt nyújtanak be.
Lehet-e passziváltatni a legelső félévben?
Az általános szabály szerint nem, ugyanis egy teljesített félévvel a birtokotokban van először arra lehetőség, hogy passziváltassatok. Az egyetemek ugyanakkor hozhatnak eltérő szabályokat, így érdemes az adott intézménynél érdeklődni.
A Debreceni Egyetem szabályzatában például az olvasható, hogy a felvételi után, a félév elején mindenki köteles beiratkozni az illetékes karra:
"Aki nem iratkozik be, elveszti jogosultságát a képzésben. A beiratkozást követően, mint az egyetem hallgatója kérheti a szabályoknak megfelelően hallgatói jogviszonya szüneteltetését (passzív félévet).”
Budapesti Corvinus Egyetem szabályzata pedig a következőt írja:
„Az első szüneteltetésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor, kivéve az 5/A. bekezdésben meghatározott esetet, mely így hangzik: az alapképzésre beiratkozott hallgató a tanulmányai megkezdése előtt kérheti tanulmányainak maximum 2 félévvel történő halasztását.”
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.