Bekerültetek az egyetemre, mégsem kezdenétek meg tanulmányaitokat szeptemberben? Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak.
Mit jelent a passzív félév, mik a feltételei?
Ha az adott félévben nem szeretnétek folytatni, vagy megkezdeni tanulmányaitokat, akkor passziváltatásra van lehetőségetek. A passzív félév lényege, az adott félévben nincs hallgatói jogviszonyotok az egyetemmel: ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy nem kell órákra járnotok, sem vizsgákat tennetek. Önköltséges hallgatóként tandíjat sem kell fizetnek a passzív félév alatt.
Az időszak alatt azonban számos kedvezménytől is elesnek a hallgatók: sem ösztöndíjat, sem diákhitelt nem igényelhettek, sőt, érvényes diákigazolványotok sem lesz. A diákmunka miatt azonban nem kell aggódnotok, azt ugyanis passzív hallgatói jogviszonnyal is végezhettek.
Hol kell jelezni a passziváltatást?
Arról, hogy passzív vagy aktív hallgatói jogviszonyban lesztek az adott félévben, a szemeszter elején kell dönteni a Neptunban. Nincs költsége annak, ha a passzív státuszt választjátok, a határidőkre viszont érdemes odafigyelnetek, ugyanis a beiratkozási időszak befejeztével díjat számolhatnak fel az utólagos passziváltatásért.
Hány félévben lehet passziváltatni?
Egymás után maximum két félévet passziváltathattok, az összes passzivált félévetek száma pedig nem haladhatja meg a képzési idő felét. Bizonyos egyetemeken ugyanakkor dékáni engedéllyel van lehetőségetek egymás után kettőnél több passziváltatására is. Ezt az engedélyt jellemzően akkor kaphatják a hallgatók, ha váratlan, önhibán kívüli okból, például valamilyen baleset vagy betegség miatt kérvényt nyújtanak be.
Lehet-e passziváltatni a legelső félévben?
Az általános szabály szerint nem, ugyanis egy teljesített félévvel a birtokotokban van először arra lehetőség, hogy passziváltassatok. Az egyetemek ugyanakkor hozhatnak eltérő szabályokat, így érdemes az adott intézménynél érdeklődni.
A Debreceni Egyetem szabályzatában például az olvasható, hogy a felvételi után, a félév elején mindenki köteles beiratkozni az illetékes karra:
"Aki nem iratkozik be, elveszti jogosultságát a képzésben. A beiratkozást követően, mint az egyetem hallgatója kérheti a szabályoknak megfelelően hallgatói jogviszonya szüneteltetését (passzív félévet).”
Budapesti Corvinus Egyetem szabályzata pedig a következőt írja:
„Az első szüneteltetésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor, kivéve az 5/A. bekezdésben meghatározott esetet, mely így hangzik: az alapképzésre beiratkozott hallgató a tanulmányai megkezdése előtt kérheti tanulmányainak maximum 2 félévvel történő halasztását.”
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
