Halasztani már az első félévben? Így működik a passziváltatás

Bekerültetek az egyetemre, mégsem kezdenétek meg tanulmányaitokat szeptemberben? Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak.

  • Bezzeg Hanna

Mit jelent a passzív félév, mik a feltételei?

Ha az adott félévben nem szeretnétek folytatni, vagy megkezdeni tanulmányaitokat, akkor passziváltatásra van lehetőségetek. A passzív félév lényege, az adott félévben nincs hallgatói jogviszonyotok az egyetemmel: ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy nem kell órákra járnotok, sem vizsgákat tennetek. Önköltséges hallgatóként tandíjat sem kell fizetnek a passzív félév alatt.

Az időszak alatt azonban számos kedvezménytől is elesnek a hallgatók: sem ösztöndíjat, sem diákhitelt nem igényelhettek, sőt, érvényes diákigazolványotok sem lesz. A diákmunka miatt azonban nem kell aggódnotok, azt ugyanis passzív hallgatói jogviszonnyal is végezhettek.

Hol kell jelezni a passziváltatást?

Arról, hogy passzív vagy aktív hallgatói jogviszonyban lesztek az adott félévben, a szemeszter elején kell dönteni a Neptunban. Nincs költsége annak, ha a passzív státuszt választjátok, a határidőkre viszont érdemes odafigyelnetek, ugyanis a beiratkozási időszak befejeztével díjat számolhatnak fel az utólagos passziváltatásért.

Hány félévben lehet passziváltatni?

Egymás után maximum két félévet passziváltathattok, az összes passzivált félévetek száma pedig nem haladhatja meg a képzési idő felét. Bizonyos egyetemeken ugyanakkor dékáni engedéllyel van lehetőségetek egymás után kettőnél több passziváltatására is. Ezt az engedélyt jellemzően akkor kaphatják a hallgatók, ha váratlan, önhibán kívüli okból, például valamilyen baleset vagy betegség miatt kérvényt nyújtanak be.

Lehet-e passziváltatni a legelső félévben?

Az általános szabály szerint nem, ugyanis egy teljesített félévvel a birtokotokban van először arra lehetőség, hogy passziváltassatok. Az egyetemek ugyanakkor hozhatnak eltérő szabályokat, így érdemes az adott intézménynél érdeklődni.

A Debreceni Egyetem szabályzatában például az olvasható, hogy a felvételi után, a félév elején mindenki köteles beiratkozni az illetékes karra:

"Aki nem iratkozik be, elveszti jogosultságát a képzésben. A beiratkozást követően, mint az egyetem hallgatója kérheti a szabályoknak megfelelően hallgatói jogviszonya szüneteltetését (passzív félévet).”

Budapesti Corvinus Egyetem szabályzata pedig a következőt írja:

„Az első szüneteltetésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor, kivéve az 5/A. bekezdésben meghatározott esetet, mely így hangzik: az alapképzésre beiratkozott hallgató a tanulmányai megkezdése előtt kérheti tanulmányainak maximum 2 félévvel történő halasztását.”

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.