Ha az első félévben fizetős képzésen kezditek az egyetemet, nem biztos, hogy végig fizetnetek kell

Az egyetemen belül is vannak olyan lehetőségek, amivel megúszhatjátok a több százezres tandíjakat. Az átsorolásnak ugyanis két oldala van, mutatjuk, mit kell hozzá teljesítenetek.

  • Bezzeg Hanna

Az, hogy önköltséges formában kezdtétek el tanulmányaitokat, nem jelenti azt, hogy a képzés végéig minden félévben fizetnetek kell. Átsorolás ugyanis nemcsak állami ösztöndíjas képzésről történik önköltséges képzésre, hanem fordítva is működhet.

A tanulmányi átlag számít

Önköltséges hallgatóként minden évben van lehetőségetek arra, hogy átkerüljetek állami ösztöndíjas kategóriába – pályázhattok ugyanis a megüresedett államis helyekre. Ehhez egy átsorolási kérelmet kell benyújtanotok elektronikusan, a Neptunon keresztül. A döntést tanulmányi teljesítmény alapján hozzák meg, azaz a szabad helyekre a legjobban tanuló hallgatókat veszik át. Ezt minden év július 31-ig hirdetik ki az egyetemek.

Természetesen azt is, hogy állami ösztöndíjas hallgatók kerülnek át költségtérítéses kategóriába. Ahhoz, hogy ezt elkerüljétek, a következőkre figyeljetek oda: el kell érnetek egy minimum kreditértéket, ami jelenleg legalább 18 kredit 2 aktív félév alatt, az átlagotok pedig nem csúszhat az intézmény által meghatározott minimum átlag alá.

Állami ösztöndíjas hallgatóként szerződésetek aláírásakor egyéb kötelezettségeket is vállaltatok, hogy pontosan mik is ezek, azt itt éritek el:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.