Hány félévig tanulhattok ingyenesen, mit kell vállalni cserébe és mi történik, ha elfogynak a félévek? Íme a válaszok.
Mi is az állami ösztöndíj?
Nevével ellentétben az állami ösztöndíjas hallgatóknak nem jár havonta egy bizonyos összeg, mint a tanulmányi vagy a szociális ösztöndíjak esetében. Az állami ösztöndíj tulajdonképpen annyit tesz, hogy az egyetemi képzés költségeit helyettetek a magyar állam vállalja át. Mindez természetesen feltétlekhez kötött és különböző kötelességeket is von maga után. Az állami ösztöndíjas hallgatói jogviszony a beiratkozáskor jön létre, amikor nyilatkozatban vállaljátok az ösztöndíj feltételeit.
Milyen kötelezettségeket vállaltok állami ösztöndíjas hallgatóként?
Két fontos kötelezettséget mindenképp ismernetek kell: az első, hogy állami ösztöndíjasként az oklevélszerzésetek időtartama nem haladhatja meg a képzési idő másfélszeresét. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy a 6 féléves képzésetek elvégzése nem tarthat tovább 9 félévnél.
Az oklevélszerzési kötelezettség mellett a hazai munkavállalási-kötelezettséggel is számolnotok kell. Ez azt jelenti, hogy az okleveletek megszerzésétől számított 20 éven belül kötelesek vagytok a képzésetek időtartamával megegyező ideig Magyarországon munkát vállalni.
Arról, hogy mi történik, ha elmulasztjátok kötelességeitek teljesítését, ebben a cikkben olvashattok.
Hány félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal?
Felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan képzésen és mesterképzésen összesen tizenkét féléven át tanulhattok állami ösztöndíjas képzésben. Ez a szám csak akkor lehet magasabb (tizennégy félév), ha osztatlan szakon tanultok, és a képzési követelmények szerint ennek a képzési ideje meghaladja a tíz félévet (ilyen például az általános orvosi képzés, amely eleve tizenkét féléves). A félévek száma akkor is változhat, ha fogyatékossággal élő hallgató veszi igénybe azokat, ebben az esetben az egyetem legfeljebb négy félévvel megnövelheti a támogatott félévek számát.
Így működik a számolás
Támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre bejelentkeztetek – ez azt jelenti, hogy ha egy-két félévig szüneteltetitek a tanulmányaitokat, azaz passziváltattok, nem "fogynak" a támogatott féléveitek.
A megkezdett félévet akkor kell figyelmen kívül hagyni, ha betegség, szülés vagy más, előre nem látható, vagy a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni (és a kérelmeteket az egyetem elfogadta).
Hogyan kell számolni, ha párhuzamosan végeztek két szakot?
Ebben az esetben mindkét szak „elfogyasztott” féléveit külön kell számolni, ha dupla képzést végeztek a félévek is duplán fogynak - így két 6-6 féléves szakkal ki is merítitek támogatási időtöket.
Mi a helyzet akkor, ha már van egy diplomátok?
Az, hogy már van felsőfokú végzettségetek, nem zárja ki annak, hogy további államilag támogatott képzéseket végezzetek el. Viszont, értelemszerűen csupán a támogatási idő fennmaradó részének erejéig tudtok továbbra is állami ösztöndíjasan tanulni. Ha a képzés alatt elfogynak állami féléveitek, akkor automatikusan önköltséges formába kerültök át, és ki kell fizetnetek a fennmaradó félévek díjait.
Honnan lehet tudni, hány félévvel rendelkeztek?
A még felhasználható támogatási időről itt, ügyfélkapus azonosítás és az oktatási azonosító megadása után tudtok tájékozódni – írja a felvi.hu.
Elfogytak a féléveitek, de még szeretnétek tanulni?
Ebben az esetben van lehetőségetek költségtérítéses szakon tanulni, ahol saját zsebből kell kifizetnetek az adott képzés féléves díjait. Ha azonban továbbra is ingyenes formában tanulnátok, úgy érdemes szétnéznetek a szakképzések kínálatában, melyek közül több ingyenesen is elvégezhető. Illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ingyenes képzései közül is válogathattok, itt ugyanis vannak olyan képzések, amikért bár nem kell fizetnetek, nem is számítanak bele az állami félévekbe.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
