Hány félévig tanulhattok ingyenesen, mit kell vállalni cserébe és mi történik, ha elfogynak a félévek? Íme a válaszok.
Mi is az állami ösztöndíj?
Nevével ellentétben az állami ösztöndíjas hallgatóknak nem jár havonta egy bizonyos összeg, mint a tanulmányi vagy a szociális ösztöndíjak esetében. Az állami ösztöndíj tulajdonképpen annyit tesz, hogy az egyetemi képzés költségeit helyettetek a magyar állam vállalja át. Mindez természetesen feltétlekhez kötött és különböző kötelességeket is von maga után. Az állami ösztöndíjas hallgatói jogviszony a beiratkozáskor jön létre, amikor nyilatkozatban vállaljátok az ösztöndíj feltételeit.
Milyen kötelezettségeket vállaltok állami ösztöndíjas hallgatóként?
Két fontos kötelezettséget mindenképp ismernetek kell: az első, hogy állami ösztöndíjasként az oklevélszerzésetek időtartama nem haladhatja meg a képzési idő másfélszeresét. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy a 6 féléves képzésetek elvégzése nem tarthat tovább 9 félévnél.
Az oklevélszerzési kötelezettség mellett a hazai munkavállalási-kötelezettséggel is számolnotok kell. Ez azt jelenti, hogy az okleveletek megszerzésétől számított 20 éven belül kötelesek vagytok a képzésetek időtartamával megegyező ideig Magyarországon munkát vállalni.
Arról, hogy mi történik, ha elmulasztjátok kötelességeitek teljesítését, ebben a cikkben olvashattok.
Hány félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal?
Felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan képzésen és mesterképzésen összesen tizenkét féléven át tanulhattok állami ösztöndíjas képzésben. Ez a szám csak akkor lehet magasabb (tizennégy félév), ha osztatlan szakon tanultok, és a képzési követelmények szerint ennek a képzési ideje meghaladja a tíz félévet (ilyen például az általános orvosi képzés, amely eleve tizenkét féléves). A félévek száma akkor is változhat, ha fogyatékossággal élő hallgató veszi igénybe azokat, ebben az esetben az egyetem legfeljebb négy félévvel megnövelheti a támogatott félévek számát.
Így működik a számolás
Támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre bejelentkeztetek – ez azt jelenti, hogy ha egy-két félévig szüneteltetitek a tanulmányaitokat, azaz passziváltattok, nem "fogynak" a támogatott féléveitek.
A megkezdett félévet akkor kell figyelmen kívül hagyni, ha betegség, szülés vagy más, előre nem látható, vagy a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni (és a kérelmeteket az egyetem elfogadta).
Hogyan kell számolni, ha párhuzamosan végeztek két szakot?
Ebben az esetben mindkét szak „elfogyasztott” féléveit külön kell számolni, ha dupla képzést végeztek a félévek is duplán fogynak - így két 6-6 féléves szakkal ki is merítitek támogatási időtöket.
Mi a helyzet akkor, ha már van egy diplomátok?
Az, hogy már van felsőfokú végzettségetek, nem zárja ki annak, hogy további államilag támogatott képzéseket végezzetek el. Viszont, értelemszerűen csupán a támogatási idő fennmaradó részének erejéig tudtok továbbra is állami ösztöndíjasan tanulni. Ha a képzés alatt elfogynak állami féléveitek, akkor automatikusan önköltséges formába kerültök át, és ki kell fizetnetek a fennmaradó félévek díjait.
Honnan lehet tudni, hány félévvel rendelkeztek?
A még felhasználható támogatási időről itt, ügyfélkapus azonosítás és az oktatási azonosító megadása után tudtok tájékozódni – írja a felvi.hu.
Elfogytak a féléveitek, de még szeretnétek tanulni?
Ebben az esetben van lehetőségetek költségtérítéses szakon tanulni, ahol saját zsebből kell kifizetnetek az adott képzés féléves díjait. Ha azonban továbbra is ingyenes formában tanulnátok, úgy érdemes szétnéznetek a szakképzések kínálatában, melyek közül több ingyenesen is elvégezhető. Illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ingyenes képzései közül is válogathattok, itt ugyanis vannak olyan képzések, amikért bár nem kell fizetnetek, nem is számítanak bele az állami félévekbe.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
