Élet az egyetemi előadásokon túl: mit csinál a HÖK, hogyan lehettek a tagjai?

Ki segít a tantárgyfelvételben, hol szerezhetek infót a tanárokról és kihez fordulhatok, ha baj van? Összeszedtük, mi mindent kell tudnotok az egyetemeken működő Hallgatói Önkormányzatokról.

  • Bezzeg Hanna

Először is kezdjük azzal, mi is az a HÖK. A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) egy egyetemi hallgatókból álló érdekképviseleti szervezet. Kari és egyetemi szinten is működnek, tagjai pedig azon dolgoznak, hogy gördülékenyebbé tegyék az egyetemi életet a kollégiumi lakhatástól kezdve, a tanulmányokon át, szórakozási lehetőségekig.

Minden Hallgatói Önkormányzat az egyetem hallgatóiból áll, akiket egy kampányidőszak után választanak meg. Választásokat jellemzően minden őszi félévben szerveznek, ezeken bármelyik hallgató indulhat és szavazhat. A jelölteknek ezután lehetőségük van megszólítani hallgatótársait, beszámolni terveiről és ötleteiről, valamint bebizonyítani számukra, hogy alkalmasak a Hallgatói Önkormányzati tagságra. A megválasztott tagokból ezután elnök, alelnökök és egyéb felelősök lesznek, majd tagok megkezdik a közös munkát.

Mivel foglalkoznak a HÖK-ösök?

A gólyatáborok szervezésén és egyéb programok lebonyolításán túl számos komoly feladatuk van. Ők képezik a hidat az oktatók és a hallgatók között, szavazati joggal bírnak az egyetem lefontosabb döntéshozó testületében, a szenátusban. A HÖK foglalkozik továbbá a hallgatók szociális ügyeivel, a különféle juttatásokkal, de a külföldi ösztöndíjprogramokkal kapcsolatban is kereshetitek őket. Az Önkormányzaton belül különböző részterületekre oszlik a munka: a legtöbb egyetemen működik Sport Bizottság, Gazdasági Bizottság, Környezetvédelmi- vagy Külügyi Bizottság. Hozzájuk bátran fordulhattok az adott területet érintő kérdéseitekkel, problémáitokkal.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.