Mire kaphattok pontot a kollégiumi felvételin?

Tanulmányi eredmények, szociális rászorultság és sporteredmények – ezt mindet figyelembe veszik a kollégiumi pontszámításnál.

  • Eduline

Mi a kollégiumi jelentkezés menete?

Ha szeptembertől kollégistaként kezdenétek egyetemi tanulmányaitokat, akkor érdemes megismerkednetek a pontszámítás szabályaival. Ahhoz, hogy kollégiumi férőhelyet kapjatok, az egyetemi jelentkezéshez hasonlóan pályáznotok kell. A pályázat leadása történhet a Neptunon keresztül, míg más egyetemek postai úton bonyolítják a jelentkezést. Erről érdemes időben tájékozódnotok az adott intézmény holnapján.

Mikor kell jelentkeznetek?

 A kollégiumi jelentkezés időszaka különbözik attól függően, hogy elsőéves vagy felsőbb éves hallgatóként pályáztok. Felsőbb éves hallgatóként jellemzően május-június környékén kell leadnotok jelentkezéseteket, míg elsőévesként a felvételi ponthatárok kihirdetése után, azaz július végétől tehetitek meg mindezt.

Mi mindenre kaphattok pontot?

A pontszámítási szabályzatot az egyetemek határozzák meg, így az intézményenként különbözhet. A szociális helyzetet a legtöbb intézmény értékeli olyan szempontok alapján, mint a pályázóval egy háztartásban élők nettó jövedelme, azok egészségügyi állapota és az eltartottak száma. Pontozzák például, ha valaki elvált, esetleg munkanélküli szülők gyermeke, vagy árva. Nagyon fontos, hogy szociális helyzeteteket a megfelelő igazolással kell alátámasztanotok: adott esetben szükségetek lehet például kereseti igazolásra, anyakönyi kivonatra, tanulói vagy hallgatói jogviszony-igazolásra, vagy jogerős bírósági határozatra házasság felbontásáról.

A pontok megállapításakor azt is figyelembe veszik, hogy milyen távolságra laktok az adott intézménytől. Természetesen annál több pontra számíthattok, minél távolabb laktok az érintett egyetemtől.

A tanulmányi pontokat illetően szintén eltérően számolnak az egyetemen. A Debreceni Egyetem Kollégiumi és Szociális Bizottsága elsőéves hallgatók esetében még nem állapít meg tanulmányi pontot, így a jelentkezők első évben csak szociális ponttal pályázhatnak. Két lezárt félév után, azaz másodévesként már tanulmányi vagy szociális alapon is jelentkezhettek: így két különböző pontszámmal rendelkezhettek, amely közül az egyiknek el kell érnie a ponthatárt a férőhely elnyeréséhez.

Az ELTE kollégiumaiban más a számítás módja, itt már elsőévben is értékelik tanulmányi eredményeiteket, az érettségitek sikeressége alapján. Versenyeredményeiteket is figyelembe veszik, elsőévesként OKTV-helyezésért jár a pluszpont, később pedig TDK-eredményeitekkel vagy egyéb szakmai munkátokkal növelhetitek a pontszámotokat.

A BME kollégiumaiba való jelentkezéskor a közösségi tevékenységeiteket is pontokkal jutalmazzák, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemen kiemelkedő sporttevékenységeteket is értékelik. Itt sem szabad azonban elfelejtkeznetek arról, hogy minden eredményeteket alá kell támasztanotok a megfelelő igazolással, ezek beszerzése pedig akár napokba, hetekbe is telhet, így érdemes időben elkezdni az összegyűjtésüket.

Mitől függ, hogy melyik kollégiumba vesznek fel?

A legtöbb egyetemen magasabb ponthatárt kell megugranotok a magas komfortfokozatú kollégiumokba való bekerüléshez, míg az alacsonyabb komfortfokozatú helyekre kevesebb ponttal is felvételt nyerhettek. Az BME esetében is preferencia-sorrendet kell felállítanotok a jelentkezéskor, első helyen jelölve azt a kollégiumot, ahová a legszívesebben költöznétek.

Néhány intézményben a különböző szobatípusok is eltérő ponthatárral érhetők el, a Debreceni Egyetem kollégiumaiban egyágyas szobában csak felsőbbéves hallgatóként, igen magas pontszámot elérve lakhattok, míg a 3-6 ágyas helyekre kevesebb pont is elegendő.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.