Mire kaphattok pontot a kollégiumi felvételin?

Tanulmányi eredmények, szociális rászorultság és sporteredmények – ezt mindet figyelembe veszik a kollégiumi pontszámításnál.

  • Eduline

Mi a kollégiumi jelentkezés menete?

Ha szeptembertől kollégistaként kezdenétek egyetemi tanulmányaitokat, akkor érdemes megismerkednetek a pontszámítás szabályaival. Ahhoz, hogy kollégiumi férőhelyet kapjatok, az egyetemi jelentkezéshez hasonlóan pályáznotok kell. A pályázat leadása történhet a Neptunon keresztül, míg más egyetemek postai úton bonyolítják a jelentkezést. Erről érdemes időben tájékozódnotok az adott intézmény holnapján.

Mikor kell jelentkeznetek?

 A kollégiumi jelentkezés időszaka különbözik attól függően, hogy elsőéves vagy felsőbb éves hallgatóként pályáztok. Felsőbb éves hallgatóként jellemzően május-június környékén kell leadnotok jelentkezéseteket, míg elsőévesként a felvételi ponthatárok kihirdetése után, azaz július végétől tehetitek meg mindezt.

Mi mindenre kaphattok pontot?

A pontszámítási szabályzatot az egyetemek határozzák meg, így az intézményenként különbözhet. A szociális helyzetet a legtöbb intézmény értékeli olyan szempontok alapján, mint a pályázóval egy háztartásban élők nettó jövedelme, azok egészségügyi állapota és az eltartottak száma. Pontozzák például, ha valaki elvált, esetleg munkanélküli szülők gyermeke, vagy árva. Nagyon fontos, hogy szociális helyzeteteket a megfelelő igazolással kell alátámasztanotok: adott esetben szükségetek lehet például kereseti igazolásra, anyakönyi kivonatra, tanulói vagy hallgatói jogviszony-igazolásra, vagy jogerős bírósági határozatra házasság felbontásáról.

A pontok megállapításakor azt is figyelembe veszik, hogy milyen távolságra laktok az adott intézménytől. Természetesen annál több pontra számíthattok, minél távolabb laktok az érintett egyetemtől.

A tanulmányi pontokat illetően szintén eltérően számolnak az egyetemen. A Debreceni Egyetem Kollégiumi és Szociális Bizottsága elsőéves hallgatók esetében még nem állapít meg tanulmányi pontot, így a jelentkezők első évben csak szociális ponttal pályázhatnak. Két lezárt félév után, azaz másodévesként már tanulmányi vagy szociális alapon is jelentkezhettek: így két különböző pontszámmal rendelkezhettek, amely közül az egyiknek el kell érnie a ponthatárt a férőhely elnyeréséhez.

Az ELTE kollégiumaiban más a számítás módja, itt már elsőévben is értékelik tanulmányi eredményeiteket, az érettségitek sikeressége alapján. Versenyeredményeiteket is figyelembe veszik, elsőévesként OKTV-helyezésért jár a pluszpont, később pedig TDK-eredményeitekkel vagy egyéb szakmai munkátokkal növelhetitek a pontszámotokat.

A BME kollégiumaiba való jelentkezéskor a közösségi tevékenységeiteket is pontokkal jutalmazzák, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemen kiemelkedő sporttevékenységeteket is értékelik. Itt sem szabad azonban elfelejtkeznetek arról, hogy minden eredményeteket alá kell támasztanotok a megfelelő igazolással, ezek beszerzése pedig akár napokba, hetekbe is telhet, így érdemes időben elkezdni az összegyűjtésüket.

Mitől függ, hogy melyik kollégiumba vesznek fel?

A legtöbb egyetemen magasabb ponthatárt kell megugranotok a magas komfortfokozatú kollégiumokba való bekerüléshez, míg az alacsonyabb komfortfokozatú helyekre kevesebb ponttal is felvételt nyerhettek. Az BME esetében is preferencia-sorrendet kell felállítanotok a jelentkezéskor, első helyen jelölve azt a kollégiumot, ahová a legszívesebben költöznétek.

Néhány intézményben a különböző szobatípusok is eltérő ponthatárral érhetők el, a Debreceni Egyetem kollégiumaiban egyágyas szobában csak felsőbbéves hallgatóként, igen magas pontszámot elérve lakhattok, míg a 3-6 ágyas helyekre kevesebb pont is elegendő.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.