Tanulmányi eredmények, szociális rászorultság és sporteredmények – ezt mindet figyelembe veszik a kollégiumi pontszámításnál.
Mi a kollégiumi jelentkezés menete?
Ha szeptembertől kollégistaként kezdenétek egyetemi tanulmányaitokat, akkor érdemes megismerkednetek a pontszámítás szabályaival. Ahhoz, hogy kollégiumi férőhelyet kapjatok, az egyetemi jelentkezéshez hasonlóan pályáznotok kell. A pályázat leadása történhet a Neptunon keresztül, míg más egyetemek postai úton bonyolítják a jelentkezést. Erről érdemes időben tájékozódnotok az adott intézmény holnapján.
Mikor kell jelentkeznetek?
A kollégiumi jelentkezés időszaka különbözik attól függően, hogy elsőéves vagy felsőbb éves hallgatóként pályáztok. Felsőbb éves hallgatóként jellemzően május-június környékén kell leadnotok jelentkezéseteket, míg elsőévesként a felvételi ponthatárok kihirdetése után, azaz július végétől tehetitek meg mindezt.
Mi mindenre kaphattok pontot?
A pontszámítási szabályzatot az egyetemek határozzák meg, így az intézményenként különbözhet. A szociális helyzetet a legtöbb intézmény értékeli olyan szempontok alapján, mint a pályázóval egy háztartásban élők nettó jövedelme, azok egészségügyi állapota és az eltartottak száma. Pontozzák például, ha valaki elvált, esetleg munkanélküli szülők gyermeke, vagy árva. Nagyon fontos, hogy szociális helyzeteteket a megfelelő igazolással kell alátámasztanotok: adott esetben szükségetek lehet például kereseti igazolásra, anyakönyi kivonatra, tanulói vagy hallgatói jogviszony-igazolásra, vagy jogerős bírósági határozatra házasság felbontásáról.
A pontok megállapításakor azt is figyelembe veszik, hogy milyen távolságra laktok az adott intézménytől. Természetesen annál több pontra számíthattok, minél távolabb laktok az érintett egyetemtől.
A tanulmányi pontokat illetően szintén eltérően számolnak az egyetemen. A Debreceni Egyetem Kollégiumi és Szociális Bizottsága elsőéves hallgatók esetében még nem állapít meg tanulmányi pontot, így a jelentkezők első évben csak szociális ponttal pályázhatnak. Két lezárt félév után, azaz másodévesként már tanulmányi vagy szociális alapon is jelentkezhettek: így két különböző pontszámmal rendelkezhettek, amely közül az egyiknek el kell érnie a ponthatárt a férőhely elnyeréséhez.
Az ELTE kollégiumaiban más a számítás módja, itt már elsőévben is értékelik tanulmányi eredményeiteket, az érettségitek sikeressége alapján. Versenyeredményeiteket is figyelembe veszik, elsőévesként OKTV-helyezésért jár a pluszpont, később pedig TDK-eredményeitekkel vagy egyéb szakmai munkátokkal növelhetitek a pontszámotokat.
A BME kollégiumaiba való jelentkezéskor a közösségi tevékenységeiteket is pontokkal jutalmazzák, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemen kiemelkedő sporttevékenységeteket is értékelik. Itt sem szabad azonban elfelejtkeznetek arról, hogy minden eredményeteket alá kell támasztanotok a megfelelő igazolással, ezek beszerzése pedig akár napokba, hetekbe is telhet, így érdemes időben elkezdni az összegyűjtésüket.
Mitől függ, hogy melyik kollégiumba vesznek fel?
A legtöbb egyetemen magasabb ponthatárt kell megugranotok a magas komfortfokozatú kollégiumokba való bekerüléshez, míg az alacsonyabb komfortfokozatú helyekre kevesebb ponttal is felvételt nyerhettek. Az BME esetében is preferencia-sorrendet kell felállítanotok a jelentkezéskor, első helyen jelölve azt a kollégiumot, ahová a legszívesebben költöznétek.
Néhány intézményben a különböző szobatípusok is eltérő ponthatárral érhetők el, a Debreceni Egyetem kollégiumaiban egyágyas szobában csak felsőbbéves hallgatóként, igen magas pontszámot elérve lakhattok, míg a 3-6 ágyas helyekre kevesebb pont is elegendő.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
