Ha azok gondolkodtok, hogy szeptembertől nem ültök vissza az egyetem padjaiba, esetleg egy új képzést kezdenétek, akkor érdemes azzal is megismerkednetek, milyen kötelezettségekre számíthattok.
Kell-e fizetnetek, ha állami ösztöndíjjal tanultatok?
Amikor hallgatói-jogviszony szerződésetek létrejött az egyetemmel, azaz beiratkoztatok egy adott képzésre, akkor több kötelezettséget is vállaltatok. Állami ösztöndíjas hallgatóként oklevélszerzési és hazai-munkavállalási kötelezettségről is olvashattatok a szerződésben. Így, ha állami ösztöndíjas képzéseteket szakítanátok meg még az oklevélszerzés előtt, akkor a következő esetek lehetségesek:
Állami ösztöndíjas hallgatóként csupán akkor keletkezhet visszafizetési kötelezettségetek, ha a sikeres oklevélszerzést követően, 20 éven belül nem tartotok fenn hazai munkaviszonyt annyi ideig, ameddig ösztöndíjasként tanultatok. Akkor a 20 év leteltével kötelesek vagytok visszafizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.
Mennyit kell fizetnetek önköltséges hallgatóként?
Ha önköltséges képzés elhagyását fontolgatjátok, bizonyára felmerült bennetek a kérdés, hogy ilyenkor is ki kell fizetnetek a teljes félévet, vagy az egyetemen töltött idő függvényében arányosan számolják el a tandíjat. Amennyiben félév közben döntötök úgy, hogy abbahagyjátok tanulmányaitokat, akkor az egyetem arányosan visszafizetheti az önköltséget. Arról, hogy pontosan hány százalékot kaphattok vissza a befizetett összegből, érdemes az adott intézmény holnapján tájékozódni. A határidőket azonban semmiképp se tévesszétek szem elől, ugyanis tandíjatok visszaigénylése csak akkor lehetséges, ha időben jelzitek passziváltatási vagy jogviszony megszüntetési szándékotokat az egyetemen. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy nem mentesültök a költségtérítés alól, azaz ki kell fizetnetek az adott félév tandíját.
Mi a teendő, ha szakot váltanátok?
Szakot váltani kétféleképpen tudtok, átvétellel vagy felvételi eljárás útján. Átvétel intézményen belül, vagy intézmények között is történhet a szakváltás, viszont csak akkor, ha ugyanazon képzési terület egy másik szakán folytatnátok tanulmányaitokat. A felvételi eljárás útján történő szakváltás ezzel szemben annyit jelent, hogy félbehagyjátok az egyetemet, de egy éven belül a felvételin bekerültök egy újabb szakra. Ebben az esetben nincs semmilyen kikötés azzal kapcsolatban, hogy milyen szakra válthattok, a lényeg, hogy legfeljebb egy éven belül újra beiratkozzatok.
Szakváltáskor érdemes a fent említett oklevélszerzési kötelezettséggel is számolnotok, ami röviden annyit jelent, hogy a képzési idő másfélszeresén belül - egy hat féléves alapképzés esetén például maximum kilenc félév alatt - meg kell szereznetek a diplomát. Ha ez nem sikerül, vissza kell fizetnetek a képzés költségének felét.Ha felvételi eljárás útján váltotok szakot, újraindul a számolás, és ismét a képzési idő másfélszerese áll majd rendelkezésetekre, hogy megszerezzétek a diplomát. Ha viszont ez nem sikerül, akkor nem csak az újabb, hanem az első képzésen igénybe vett állami félévek költségének felét is vissza kell fizetnetek. Ha azonban átvétellel kerültök új szakra, úgy nem kezdődik újra a számolás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
