Milliókat "spórolhattok" az ösztöndíjas képzéseken: mutatjuk, mit kell vállalnotok cserébe

Ha ti is állami ösztöndíjasként kezditek el a szeptemberi félévet, akkor már most olvassátok el, milyen szabályok vonatkoznak rátok, hogy megúszhassátok a több millió forintos visszafizetést a végén. Mutatjuk, mit kell vállalnotok a hallgatói szerződésben.

  • Csik Veronika

A hallgatói szerződés lényegében egy klasszikus szerződés, amit ti köttök az Oktatási Hivatallal, közvetve pedig az állammal, aki a támogatásotokat biztosítja. Ugyanúgy, mint minden más szerződés esetében nektek is vállalnotok kell bizonyos feltételeket, az ingyenes képzést nem adják csak úgy. A jelenlegi szabályok szerint minden magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles:

  • az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet (oklevélszerzési kötelezettség), ÉS
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani (20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség).

Mit jelent pontosan az oklevélszerzési kötelezettség? Például azt, hogy egy 6 féléves szakot legfeljebb 9 félév alatt el kell végeznetek, 7 félév esetén pedig 11 (mert tört számoknál felfele kerekítenek). Az is fontos, hogy a rendelkezésre álló időt passziváltatás miatt – a passzív félévek számával – automatikusan kitolják, de beleszámítanak a határidőbe az önköltséges finanszírozású félévek. Tehát például, elvesztitek az ösztöndíjas helyeteket rossz tanulmányi átlag miatt, de később visszakerültök ösztöndíjas képzésre, az összes félév számít nem csak az államisok.

Ha most beiratkoztok valahova, de meggondoljátok magatokat és más képzésen tanulnátok tovább, akkor fontos: átvétel, képzésváltás, átsorolás esetén a korábban igénybe vett ösztöndíjas félévek összeadódnak, ilyenkor az új képzés elkezdése előtt érdemes tájékozódni.

Az oklevélszerzési határidő persze fel is függeszthető, vagyis a határidő itt is a felfüggesztett félévek számával kitolódik. Erre akkor van lehetőségetek: külföldi egyetemen tanultok vagy nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzés miatt felnőttképzésben vesztek részt.

Mi történik, ha nem szerzek időben oklevelet?

Két lehetséges út van:

  1. Amennyiben az oklevélszerzési határidőn belül nem kaptok diplomát, alap-, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben tanultatok, de csak két félévig tanultatok az állami ösztöndíjasként, akkor az adott képzéssel kapcsolatban nem terhel benneteket kötelezettség, nincs teendőtök.
  2. Ha viszont kettő állami ösztöndíjas félévnél többet vettetek igénybe a képzésen, akkor hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségetek keletkezik.

A hallgatói szerződésben azt is vállalnotok kell, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általatok magyar állami ösztöndíjasként igénybe vett félévek idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani. Ez az úgynevezett 20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség.

Mi történik, ha nem teljesítem?

Sikeres oklevélszerzést követően, amennyiben az oklevélszerzéstől számított 20 éven belül nem tartotok fenn a magyar állami ösztöndíjas félévekkel megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt, akkor a 20 év leteltét követően kötelesek vagytok visszafizetni az igénybe vett magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.

Persze nem csak az állami ösztöndíj az ösztöndíj. Mutatjuk, mikre pályázhattok még:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.