192 ezer forint: tényleg ennyit keres egy egyetemi adjunktus Magyarországon

Sokan osztották meg a Facebookon annak az egyetemi docensnek a posztját, aki arról írt: 192 ezer forintot keres doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel.

  • Eduline

„Nem igazán tudom eldönteni, hogy ez a saját szégyenem kell hogy legyen (hogy ELTE-n tanítok) vagy inkább a magyar társadalom szégyene, hogy „ennyire (meg)becsüli” az egyetemi oktatókat. 542 EUR (192.506 ft), ennyit keres ma Magyarországon egy egyetemi adjunktus, doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel” – írta a napokban egy Facebook-posztban az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik adjunktusa.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke az Indexnek azt mondta, egy egyetemi adjunktus valóban csak 190 ezer forintot kap kézhez havonta.

Dráviczki Sándor hozzátette: egy egyetemi tanársegéd, aki doktori iskolába jár, publikál és oktat, szintén nevetséges összeget keres, a 150 ezer forintot sem éri el a jövedelme, ami mindössze 883 forintos órabért jelent.

Az FDSZ  elnöke hozzátette, a felsőoktatásban dolgozók számára a bértábla csak minimum összegeket határoz meg, vagyis az egyetemek ennél magasabb összeget is fizethetnek, de a gazdasági helyzetük nem engedi meg. Dráviczki példaként említette meg a Nyíregyházi Egyetemet, ahol szintén csak a jogszabályi minimum összeget tudják biztosítani az oktatóknak.

Az egyetemi-főiskolai oktatók helyzetével korábban mi is foglalkoztunk, itt olvashatjátok el cikkünket:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.