2021 szeptemberétől több mint 180 ezren tanulnak majd alapítványi egyetemen.
Bejegyezték a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokat – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán az MTI-vel. „Szenátusaik kezdeményezései alapján idén augusztustól újabb tíz felsőoktatási intézmény működhet rugalmasabb keretek között, Tokajban pedig új borászegyetem alakul” – fogalmaztak a közleményben.
Az Országgyűlés áprilisban döntött arról, hogy újabb felsőoktatási intézmények fenntartói jogait adják át közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak. „A mai nappal az utolsó alapítvány bejegyzése is megtörtént, mindegyikük megkezdheti tehát működését" - írja a minisztérium.
Az ITM szerint 2021. augusztus 1-jével csatlakozik az új fenntartói modellben működő intézmények sorába a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem. A világhírű borvidéken létrejön a kiemelten szőlészettel-borászattal foglalkozó első hazai felsőoktatási intézmény, a Tokaj-Hegyalja Egyetem.
Alig marad állami egyetem
Jelenleg az összesen 21 modellváltó egyetemen tanul a hallgatók közel 70 százaléka, azaz több mint 180 ezer ember. Az Eszterházy Károly Egyetemet az Egri Főegyházmegye veszi át, így összesen 30 ezer egyetemista próbálkozhat a diplomaszerzéssel egyházi fenntartású intézményekben. Ezek a számok önmagukban is beszédesek, mi azonban korábban készítettünk egy térképet is a 2021-es - akkor még csak tervezett - állapotokról:
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
