A pályázati pénzre hajtottak, vizsgálódni kezdett az unió a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél

Az Uniónak is feltűnt, hogy nem jön ki a matek a két számlázandó projekt kapcsán.

  • Eduline

Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) két uniós projektet is elnyert évekkel ezelőtt, bő 19 milliárd forintos keretösszeggel - írta meg a 24.hu. Az Európai Bizottságnak azonban 2017 elején gyanús lett a két projekt, mivel túlárazásokat sejtettek.

Az egyik az adminisztrációért

A két projekt "személyi jellegű" kiadásaira az NKE közel 12 milliárd forintot szeretett volna költeni. Az egyik projektnél az egyetem tájékoztatása szerint 375 alkalmazott járult hozzá összesen 1560 hónapnyi munkaidőben az előkészítéshez, a másiknál pedig 489 alkalmazott dolgozott 1126 hónapig. Az előkészítések összesen 2686 hónap munkát igényeltek az intézmény szerint, kommunikációra pedig a két projektnél 11, illetve 13 hónapot szerettek volna elszámolni.

Az uniós jelentés szerint nem lehetséges, hogy annyi NKE-s dolgozó és olyan sokáig végezte volna az előkészítést, mint amennyit az egyetem állított, hiszen nekik még a projekten kívül a rendes munkájukat is el kellett végezniük, nem beszélve arról, hogy több részt is, csak át kellett másolni az eredeti pályázati kiírásból a szöveget.

A másik az Phone 7-ért

A másik nagy tétel az informatikai szolgáltatások és termékek beszerzése volt. Erre 4 milliárd forintnál is többet szerettek volna erre költeni az uniós pénzből – állítja az oldal.

A 24.hu szerint többek között húsz iPhone 7 vagy 7+ és 600 IP-telefont is szerettek volna venni, de a légkondicionálást és wifi-hálózatot kiépítését is EU-pénzből finanszírozták volna. Az uniós dokumentum összesen 23 pontban sorolja az egyáltalán nem, vagy csak részlegesen elszámolható IT-s kiadási tételeket.

A 24.hu kérdéseire az egyetem azt nyilatkozta, „a korrekciós döntés végrehajtásaként az NKE által 2019-ben befejezett KÖFOP projekt eredeti költségvetését az irányító hatóság 15 százalékkal csökkentette, az ennek megfelelő összeget tehát az NKE már nem használhatta fel és nem is használta fel a projektidőszakban.”

Az oldal kiemeli, mivel az összköltség 19 milliárdra rúgott volna, a 15 százalékos korrekció csaknem 3 milliárd forintot jelent.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.