A pályázati pénzre hajtottak, vizsgálódni kezdett az unió a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél

Az Uniónak is feltűnt, hogy nem jön ki a matek a két számlázandó projekt kapcsán.

  • Eduline

Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) két uniós projektet is elnyert évekkel ezelőtt, bő 19 milliárd forintos keretösszeggel - írta meg a 24.hu. Az Európai Bizottságnak azonban 2017 elején gyanús lett a két projekt, mivel túlárazásokat sejtettek.

Az egyik az adminisztrációért

A két projekt "személyi jellegű" kiadásaira az NKE közel 12 milliárd forintot szeretett volna költeni. Az egyik projektnél az egyetem tájékoztatása szerint 375 alkalmazott járult hozzá összesen 1560 hónapnyi munkaidőben az előkészítéshez, a másiknál pedig 489 alkalmazott dolgozott 1126 hónapig. Az előkészítések összesen 2686 hónap munkát igényeltek az intézmény szerint, kommunikációra pedig a két projektnél 11, illetve 13 hónapot szerettek volna elszámolni.

Az uniós jelentés szerint nem lehetséges, hogy annyi NKE-s dolgozó és olyan sokáig végezte volna az előkészítést, mint amennyit az egyetem állított, hiszen nekik még a projekten kívül a rendes munkájukat is el kellett végezniük, nem beszélve arról, hogy több részt is, csak át kellett másolni az eredeti pályázati kiírásból a szöveget.

A másik az Phone 7-ért

A másik nagy tétel az informatikai szolgáltatások és termékek beszerzése volt. Erre 4 milliárd forintnál is többet szerettek volna erre költeni az uniós pénzből – állítja az oldal.

A 24.hu szerint többek között húsz iPhone 7 vagy 7+ és 600 IP-telefont is szerettek volna venni, de a légkondicionálást és wifi-hálózatot kiépítését is EU-pénzből finanszírozták volna. Az uniós dokumentum összesen 23 pontban sorolja az egyáltalán nem, vagy csak részlegesen elszámolható IT-s kiadási tételeket.

A 24.hu kérdéseire az egyetem azt nyilatkozta, „a korrekciós döntés végrehajtásaként az NKE által 2019-ben befejezett KÖFOP projekt eredeti költségvetését az irányító hatóság 15 százalékkal csökkentette, az ennek megfelelő összeget tehát az NKE már nem használhatta fel és nem is használta fel a projektidőszakban.”

Az oldal kiemeli, mivel az összköltség 19 milliárdra rúgott volna, a 15 százalékos korrekció csaknem 3 milliárd forintot jelent.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.