A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) kutatása szerint a mozgáskorlátozott egyetemi hallgatók továbbra is "komoly akadályokkal" szembesülnek tanulmányaik során, és bár az elmúlt évtizedben általánosan javult a fogyatékossággal élő diákok felsőoktatási helyzete, a javulás nem egyenletes.
A közlemény szerint továbbra is rossz az egyetemek akadálymentesítettsége, ezért sokszor gondot okoz az érintett hallgatóknak eljutni a szemináriumokra, a könyvtárba vagy a kötelező gyakorlati helyszínekre. A közösségi események helyszíne, a kollégiumok és a tömegközlekedés sem mindig megfelelően akadálymentesített - utóbbit az egyetemek mikrobuszokkal próbálják megoldani, de az egyetemek többsége nem rendelkezik szakértők által megismerhető akadálymentesítési tervekkel, sőt az intézmény akadálymentességének felméréséről sem tudnak - írták.
Komoly problémának nevezték azt is, hogy sok mozgáskorlátozott egyetemi hallgatónak lenne szüksége segítségre, például közlekedésben, órai részvételben vagy épp otthoni tevékenységekben - öltözés, étkezés -, de ilyen segítséget az egyetemek csak nagyon korlátozottan tudnak adni. Ezért éppen a több segítséget igénylő, súlyosabban mozgáskorlátozott hallgatók igényei nem megoldottak.
A kutatásból kiderült: a fogyatékossággal élő hallgatókat egyre ritkábban éri előítélet a hallgatótársaktól, de az oktatók részéről még mindig vannak negatív sztereotípiák, főleg tanulmányi kérdésekkel kapcsolatban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
