Továbbra is egy százalék alatt van a fogyatékossággal élő hallgatók aránya az egyetemeken, főiskolákon

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) kutatása szerint a mozgáskorlátozott egyetemi hallgatók továbbra is "komoly akadályokkal" szembesülnek tanulmányaik során, és bár az elmúlt évtizedben általánosan javult a fogyatékossággal élő diákok felsőoktatási helyzete, a javulás nem egyenletes.

  • Eduline/MTI

A közlemény szerint továbbra is rossz az egyetemek akadálymentesítettsége, ezért sokszor gondot okoz az érintett hallgatóknak eljutni a szemináriumokra, a könyvtárba vagy a kötelező gyakorlati helyszínekre. A közösségi események helyszíne, a kollégiumok és a tömegközlekedés sem mindig megfelelően akadálymentesített - utóbbit az egyetemek mikrobuszokkal próbálják megoldani, de az egyetemek többsége nem rendelkezik szakértők által megismerhető akadálymentesítési tervekkel, sőt az intézmény akadálymentességének felméréséről sem tudnak - írták.

Komoly problémának nevezték azt is, hogy sok mozgáskorlátozott egyetemi hallgatónak lenne szüksége segítségre, például közlekedésben, órai részvételben vagy épp otthoni tevékenységekben - öltözés, étkezés -, de ilyen segítséget az egyetemek csak nagyon korlátozottan tudnak adni. Ezért éppen a több segítséget igénylő, súlyosabban mozgáskorlátozott hallgatók igényei nem megoldottak.

A kutatásból kiderült: a fogyatékossággal élő hallgatókat egyre ritkábban éri előítélet a hallgatótársaktól, de az oktatók részéről még mindig vannak negatív sztereotípiák, főleg tanulmányi kérdésekkel kapcsolatban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.