A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) kutatása szerint a mozgáskorlátozott egyetemi hallgatók továbbra is "komoly akadályokkal" szembesülnek tanulmányaik során, és bár az elmúlt évtizedben általánosan javult a fogyatékossággal élő diákok felsőoktatási helyzete, a javulás nem egyenletes.
A közlemény szerint továbbra is rossz az egyetemek akadálymentesítettsége, ezért sokszor gondot okoz az érintett hallgatóknak eljutni a szemináriumokra, a könyvtárba vagy a kötelező gyakorlati helyszínekre. A közösségi események helyszíne, a kollégiumok és a tömegközlekedés sem mindig megfelelően akadálymentesített - utóbbit az egyetemek mikrobuszokkal próbálják megoldani, de az egyetemek többsége nem rendelkezik szakértők által megismerhető akadálymentesítési tervekkel, sőt az intézmény akadálymentességének felméréséről sem tudnak - írták.
Komoly problémának nevezték azt is, hogy sok mozgáskorlátozott egyetemi hallgatónak lenne szüksége segítségre, például közlekedésben, órai részvételben vagy épp otthoni tevékenységekben - öltözés, étkezés -, de ilyen segítséget az egyetemek csak nagyon korlátozottan tudnak adni. Ezért éppen a több segítséget igénylő, súlyosabban mozgáskorlátozott hallgatók igényei nem megoldottak.
A kutatásból kiderült: a fogyatékossággal élő hallgatókat egyre ritkábban éri előítélet a hallgatótársaktól, de az oktatók részéről még mindig vannak negatív sztereotípiák, főleg tanulmányi kérdésekkel kapcsolatban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
