Az ELTE Szociológia Doktori Iskolája is kiáll az LMBTQI közösséghez tartozó hallgatók és kutatások mellett

Továbbra is szívesen látnak minden hallgatót, oktatót és témavezetőt, függetlenül attól, hogy az LMBTQI közösséghez tartozik-e vagy sem - írták.

  • Eduline

Az országgyűlés által kedden elfogadott úgynevezett pedofília ellenes törvény összemossa a pedofíliát a homoszexualitással és a nem önálló megválasztásával vagy meghatározásával, így a törvény megbélyegző, és társadalmi csoportok elleni gyűlöletkeltésre alkalmas – írta közleményében az ELTE Szociológia Doktori Iskolája.

Az állásfoglalás szerint történelmi tapasztalatokból azt is tudni, hogy „a társadalomban felkeltett megbélyegzés, kirekesztés és gyűlölet – különösen, ha ennek eszközévé teszik az iskolarendszert és a médiát is – milyen gyorsan képes a társadalommal foglalkozó tudományokban megjelenni".

Ezért, mint a Magyarországon működő egyik legnagyobb társadalomtudósokat, egyetemi oktatókat és szakértőket képző doktori iskola vezetői, szeretnénk világossá tenni, hogy nálunk ez nem fog megtörténni

- írták, majd azt is hozzátették: "ahogyan eddig is, ezután is szívesen látunk minden hallgatót, oktatót, témavezetőt, függetlenül attól, hogy az LMBTQI közösséghez tartoznak-e és nem alkalmazunk sem preferenciát, sem diszpreferenciát az LMBTQI kutatási témák megválasztásával kapcsolatban".

A közleményt Rudas Tamás, a doktori iskola vezetője, valamint a négy doktori program vezetője, Orosz Éva, Örkény Antal, Csepeli György és Majtényi Balázs írta alá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.