Az, hogy bekerültetek az egyetemre és ingyenes tanulhattok még csak egy lépés. Ezt a helyet meg is kell tartani. Mutatjuk, hány kreditet kell elvégeznetek szemeszterenként, hogy ne soroljanak át önköltséges képzésre.
Az, hogy állami ösztöndíjas képzésre kerültetek be, még nem jelent végleges finanszírozási kategóriát. Az állami ösztöndíjasról önköltséges, illetve az önköltségesről állami ösztöndíjas képzésre való átsorolásra a tanév végén évente egyszer, július 31-ig kerül sor.
Ahhoz, hogy megőrizhessétek az állami ösztöndíjas helyeteket, két feltételnek kell megfelelnetek: egyrészt az utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek - tehát az első évben legalább 36-ot -, másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot.
Milyen tanulmányi átlag kell?
Ebben a táblázatban megtaláljátok - bár az egyetemek dönthetnek úgy, hogy még ennél is magasabbra teszik a lécet, a legtöbb intézményben nem változtatnak rajta:
A másik oldalra is lehet?
Természetesen ellenkező irányú átsorolás is van: az egyetemek a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre – persze csak ha beadjátok a kérelmeteket – a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló, önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
