Úgy tűnik, 1200 milliárd forint támogatástól esett el a felsőoktatás

A magyar kormány inkább mégsem kéri az Európai Uniótól a kedvezményes hitel teljes összegét, aminek nagy részét a felsőoktatásra fordították volna.

  • Eduline

A magyar kormány szerdán beadta az Európai Bizottsághoz (EB) az EU-s helyreállítási alap magyar felhasználási tervét, eszerint csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tartunk igényt. A további 3300 milliárdnyi kedvezményes hitelt nem kéri a kormány, hivatalosan azért, mert "nem szeretnénk eladósodni". A legnagyobb vesztes az egyetemi szféra: a korábbi terv szerint nekik szánt 1200 milliárdból csak egy töredék részt igényel a magyar kormány - írja a Telex.

A kormány korábban az egyetemeknek soha nem látott, összesen 1500 milliárd forintos fejlesztési forrásokat ígért, és a modellváltások alatt fontos szempont volt az egyetemeken, hogy a helyreállítási alapból nagyon komoly pénzek érkezhetnek a felsőoktatásba. A sajtóértesülések szerint azonban a Bizottság éppen a modellváltást nem akarta finanszírozni: a Népszava úgy tudja, hogy az EB már december óta folyamatosan jelezte a problémáit: semmilyen garanciát nem lát arra, hogy a kiszervezett egyetemek átláthatóan gazdálkodnak majd a rájuk bízott vagyonnal.

A magyar kormány szerdán végül hivatalosan is beadta a helyreállítási alapra vonatkozó tervezetet Brüsszelben, és valóban elállt a hiteltől, csak a 2500 milliárdos vissza nem térítendőt igényelte. Hogy pontosan mire, azt részletesen még nem tudni. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az MTI-nek annyit mondott, hogy a magyar terv az oktatási rendszerek fejlesztésére a teljes, 2500 milliárdos összeg 20,4 százalékát fordítja. Hogy az egyetemeknek beígért további bő 1000 milliárddal mi lesz, egyelőre kérdés.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.