A magyar kormány inkább mégsem kéri az Európai Uniótól a kedvezményes hitel teljes összegét, aminek nagy részét a felsőoktatásra fordították volna.
A magyar kormány szerdán beadta az Európai Bizottsághoz (EB) az EU-s helyreállítási alap magyar felhasználási tervét, eszerint csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tartunk igényt. A további 3300 milliárdnyi kedvezményes hitelt nem kéri a kormány, hivatalosan azért, mert "nem szeretnénk eladósodni". A legnagyobb vesztes az egyetemi szféra: a korábbi terv szerint nekik szánt 1200 milliárdból csak egy töredék részt igényel a magyar kormány - írja a Telex.
A kormány korábban az egyetemeknek soha nem látott, összesen 1500 milliárd forintos fejlesztési forrásokat ígért, és a modellváltások alatt fontos szempont volt az egyetemeken, hogy a helyreállítási alapból nagyon komoly pénzek érkezhetnek a felsőoktatásba. A sajtóértesülések szerint azonban a Bizottság éppen a modellváltást nem akarta finanszírozni: a Népszava úgy tudja, hogy az EB már december óta folyamatosan jelezte a problémáit: semmilyen garanciát nem lát arra, hogy a kiszervezett egyetemek átláthatóan gazdálkodnak majd a rájuk bízott vagyonnal.
A magyar kormány szerdán végül hivatalosan is beadta a helyreállítási alapra vonatkozó tervezetet Brüsszelben, és valóban elállt a hiteltől, csak a 2500 milliárdos vissza nem térítendőt igényelte. Hogy pontosan mire, azt részletesen még nem tudni. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az MTI-nek annyit mondott, hogy a magyar terv az oktatási rendszerek fejlesztésére a teljes, 2500 milliárdos összeg 20,4 százalékát fordítja. Hogy az egyetemeknek beígért további bő 1000 milliárddal mi lesz, egyelőre kérdés.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
