Meghosszabbíthatják az egyetemek a tavaszi félévet

Természetesen a koronavírus járvány miatt, így viszont bepótolhatók az esetleg elmaradt gyakorlatok, laborok.

  • Csik Veronika

 A járvány miatt lehetőséget kapnak a felsőoktatási intézmények, hogy meghosszabbítsák az idei félévet - pontosabban arra, hogy a felsőoktatási törvényben meghatározott "félév, illetve tanév hosszára meghatározott oklevélszerzési időszaktól eltérhetnek" - áll egy friss rendeletben.

Ezek alapján az egyetemi tanév hosszabb lehet tíz hónapnál, doktori képzés esetén tizenkét hónapnál. A tavaszi félév pedig hosszabb lehet öt hónapnál. Az egyetemek eltérhetnek attól a szabálytól is, hogy minden év szeptember 1. napjától január 31. napjáig és február 1. napjától augusztus 31. napjáig tart egy félév.

Az új szabály addig lesz hatályban, amíg a járvány elleni védekezésről szóló rendelet: 2021. május 23-án veszti hatályát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.