Nyilvánosságra hozta 2021/2022-es listáját a Center for World University Rankings (CWUR) - nyolc magyar egyetem került a kétezer legjobb felsőoktatási intézmény közé
A magyar egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett a legjobb, az egyetem az 591. helyen végzett - derül ki a friss nemzetközi rangsorból. Második a Szegedi Tudományegyetem lett (SZTE), megelőzve a tavalyi másodikat a 678. helyezést bezsebelve. A dobogó harmadik fokára a tavalyi második, a Semmelweis Egyetem állhatott a 683. helyezéssel. Éppen befért a top 700-ba a Debreceni Egyetem (695. lett), 887. lett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 1090. lett a Pécsi Tudományegyetem, 1669. lett a CEU és 1949. helyen feljutott a listára a Pannon Egyetem is.
Tavaly is nyolc magyar intézmény került fel a listára. Akkor az ELTE a 588. lett, a Semmelweis Egyetem az ördögi 666. helyen végzett, a Szegedi Tudományegyetem pedig 667. lett.
A Center for World University Rankings (CWUR) minden évben felállítja a világ egyetemeinek rangsorát. Húszezer felsőoktatási intézmény közül hét szempont alapján választják ki a világ kétezer legjobb egyetemét, ide értve az oktatás minőségét, a végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit, az oktatók kiválóságát, a publikációk számát és idézési arányukat.
Kik a legjobbak a világon?
Az első a Harvard lett, második a Massachusetts Institute of Technology azaz MIT, harmadik a Stanford, negyedik a Cambridge, ötödik az Oxford, hatodik a Princeton lett. A top 10-ben végzett a Columbia Egyetem, Chicagói Egyetem, a Pennsylvaniai Egyetem és a Yale.
Az angliai egyetemeken kívül felfért a listára a 21. helyen a francia PSL University, a 29. helyen a svájci ETH Zurich és a francia Paris-Saclay University is, mint európai top egyetemek.
Más rangsoron is tarolnak a magyar egyetemek
A Times Higher Education (THE) University Impact listájában hat magyar egyetem is szerepel. Összesítettben a Pécsi Tudományegyetem vezeti a listát a magyar intézmények közül, a 201-300. helyet elérve. Második a Debreceni Egyetem (301-400.), harmadik a Szegedi Tudományegyetem (301-400.), negyedik a Semmelweis Egyetem (401-600.), ötödik az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601-800.) és hatodik a Széchenyi István Egyetem (601-800.) lett. Itt az ENSZ fenntartható fejlődési céljai alapján, társadalmi és gazdasági hatásukat figyelembe véve rangsorolja a világ felsőoktatási intézményeit.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
