Friss nemzetközi rangsor: négy magyar egyetem került a legjobb 200-ba

Több magyar egyetem is előkelő helyet szerzett a Times Higher Education (THE) feltörekvő gazdaságok felsőoktatási intézményeit vizsgáló rangsorán. A Semmelweis Egyetem a top100-ba is befért a 64. helyezésével.

  • Csik Veronika

A 2021-es összesített listára kilenc magyar egyetem került fel. Ezek közül a Semmelweis Egyetem lett a legjobb, ami nem csak a top200-ba hanem a top100-ba is befért a 64. helyezéssel. 

A második az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett a 147. helyen állva, a harmadik pedig a Pécsi Tudományegyetem lett, az egyetem 155. helyen végzett. A top200-as listába fért még a negyedik legjobb magyar egyetemként a Debreceni Egyetem a 195. helyezésével. A listán szerepel még a Szegedi Tudományegyetem a 201-250. helyen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem a holtversenyben a 351-400. helyen. A legjobb 500-ban pedig helyet kapott még a Szent István Egyetem is, amely a 401-500. helyen áll, ezen felül a Miskolci Egyetem is listás lett, azonban már csak 501+-os helyezést kapott.

Az idei rangsor legjobbjai a kínai egyetemek lettek, bezsebelve a dobogó mindhárom fokát (és a negyedik, ötödik helyet is): az első a Tsinghua University, a második a Peking University és harmadik a Zhejiang University lett. A térség egyetemi közül a horvátok kerültek még fel a listára, két versenyzővel. A legjobb intézményük a Spliti Egyetem lett, mely a 201-250. helyen végzett, a Zágrábi Egyetem 351-400. lett. A román egyetemek közül a bukaresti lett a legjobb (201-250), ezen kívül 12 másik intézményük került még fel a listára. Szlovákiából 6 egyetem szerepel a listán, a legjobb helyezésük 201-250. hely (Pavol Jozef Šafárik Egyetem), a szlovén egyetemek közül pedig kettő képviseli az országot a listán, közülük a Ljubljanai Egyetem 187. lett.

Hogyan áll össze a rangsor?

A rangsor készítői 48 ország 606 egyetemét minősítették, ez 14%-kal több, mint 2020-ban. 86 intézmény első alkalommal került fel a listára.

A THE a feltörekvő gazdaságok felsőoktatási intézményeinek rangsorolásakor ugyanazokat a szempontokat veszi figyelembe, mint az összesített világranglista esetében, csak más súlyozást használnak annak érdekében, hogy a lehető legjobban reflektáljanak a feltörekvő gazdaságok egyedi jellemzőire. A sorrend elkészítéséhez használt indikátorokat öt nagyobb csoportra osztható: oktatás, kutatás, hivatkozások, nemzetköziség és gazdasági bevétel.

Nemrég nyilvánosságra hozta a Quacquarelli Symonds (QS) a 2021-es tudományterületi listáját, ezen is több magyar egyetem került a legjobbak közé például a biológiai, az orvostudományi és a közgazdasági listán. Sőt hét magyar egyetem került be nemrég megjelent US News Best Global Universities 2021-es világrangsorába. A legjobb részeredményt a Semmelweis Egyetem érte el: 87. lett.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.