Támogatta a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) szenátusa csütörtöki ülésén az egyetem modellváltását.
A modellváltást 17 igen, 1 nem szavazat mellett fogadták el; senki nem tartózkodott.
A szenátusi döntés azt jelenti, hogy a BGE-n elindulhat a modellváltás részleteinek kidolgozása, az egyeztetés a külső és belső érintettekkel - közölte az egyetem. A BGE vezetése a folyamatba bevonja az érdek-képviseleti szervezeteket is, különös tekintettel a Hallgatói Önkormányzatra, és az eredményekről beszámol az egyetem közösségének - állítják.
A BGE állami intézményből közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménnyé alakítását.
Komoly mozgás a felsőoktatásban
A pécsi, a szegedi, a debreceni, illetve a Semmelweis Egyetem idén januárban megszavazták a fenntartóváltást. Sőt azóta kiderült, hogy újabb egyetemek kerülnének alaptványi kézbe, mégpedig a Budapesti Gazdasági Egyetem és az Óbudai Egyetem. Miközben egymást érik a modellváltással kapcsolatos döntések, addig úgy tűnik az tervek szerint állam mégsem vonul ki teljesen a felsőoktatásból - az elsősorban szőlészeket és borászokat képző Tokaj Egyetem központja a hírek szerint Sárospatak lenne.
Közben kiderült, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetemnél is vizsgálják a modellváltás lehetőségét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
