Bár egyre kevesebb a magyar állami egyetem, megnéztük, mi vonatkozik azokra a felvételizőkre, akik ingyenes képzésekre jelentkeztek. Milyen szabályokat kell betartaniuk azoknak, akik szeptembertől állami ösztöndíjasként szeretnének egyetemen tanulni? Mutatjuk.
Minden magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet (oklevélszerzési kötelezettség), és az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani (20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség).
Létezik még a visszafizetési kötelezettség?
Alapvetően a visszafizetési kötelezettséget nemrég felváltotta az automatikus munkaviszonyfenntartási kötelezettség, így csak akkor kell bármit is visszafizetnetek, ha ezt nem teljesítettétek. Mit jelent a munkviszonyfenntartási kötelezettség?
A hallgatói szerződésben, a fenti feltételeket kell elfogadnotok: oklevélszerzési- és hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség. Tehát ha összesen 8 félévet tanultatok államilag támogatott képzésen, akkor ugyanennyi időt kell majd ledolgoznotok a diplomaszerzés után.
Mi történik, ha nem dolgozzátok le?
Akkor jön a visszafizetési kötelezettség. Ha ugyanis a diplomaszerzést követő 20 éven belül nem dolgoztok az ösztöndíjas félévekkel megegyező időtartamban, akkor a 20 év után kötelesek vagytok visszafizetni az igénybe vett állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét. Amennyiben részben teljesítitek ezt a kötelezettséget, a visszatérítendő összeget a munkában töltött napoknak megfelelően arányosítva számolják majd ki.
Akik nem is szereztek diplomát, és nem is dolgoztak a képzés megszűnését követő követő két éven belül, kötelesek visszafizetni a tartozás 50%-át, persze az összeg itt is a munkában töltött napoknak megfelelően arányos.
A szakváltásról, kiiratkozásról vagy arról, hogy pontosan hány államilag támogatott félévet használtatok már el, a saját egyetemetek tanulmányi osztálya és az Oktatási Hivatal tud bővebb tájékoztatást adni, ugyanis speciális esetekben előfordulhat, hogy a fenti szabályok rátok nem (így) vonatkoznak. Arról pedig, hogy mi vonatkozik rátok, ha szakot válltanátok és új képzésre jelentkeztek, itt olvashattok bővebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
