Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Az összesített világrangsorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) érte el a legjobb helyezést a magyar intézmények közül: 414. lett. A második a Semmelweis Egyetem (672), a harmadik a Debreceni Egyetem (672), a negyedik a Szegedi Tudományegyetem (726) lett a 2021-es rangsorban. A magyar egyetemek közül Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) már nem került be a legjobb ezerbe: a BME az 1 020., PTE az 1 131. lett. Illetve egy részeredménnyel a listára került a CEU is.
Az ELTE egyébként Magyarország legjobb egyetemeként került fel a listára, az európai részrangsorban 182. lett, ezen felül kémiában (543), fizikában (226), pszichológiában (230) és űrkutatásban (155) is helyezéseket ért el.
A Semmelweis Egyetem a kardiológia és kardiovaszkuláris rendszer szakterületi rangsorban - tavalyhoz képest huszonöt helyet előrelépve - a 87. lett, ez a legjobb magyar helyezés a tudományos részrangsorokban. Az európai listában a 285. helyen áll az orvostudományi egyetem és egyébként nyolc szakterületi listán szerepel, a 87. és a 345. hely között.
A Debreceni Egyetem 285. Európában és öt részrangsorban is helyet kapott, a legjobb helyezést (375) a fizikában érte el. A Szegedi Tudományegyetem négy részrangsorba került be (kémia, gyógyszerészet, neurológiai és viselkedéstudomány és fizika), a szegedi egyetem a lista szerint Európa 308. legjobbja lett.
A BME legjobb részhelyezését (491) informatikában érte el, az összesített európai listában a 402. lett. A Pécsi Tudományegyetem Európa 444. legjobb intézménye a US News rangsora szerint. Az egyetem klinikai gyógyszerészetben érte el a legjobb részhelyezését (512). Míg a CEU-t, bár összesítettben nem rangsorolták, az egyetem szociális tudományokban a 346. helyre futott be.
Magyar egyetemek külföldön?
Az utóbbi hetekben többször is előkerült a kérdés a friss modelválltókkal kapcsolatban, persze a téma nem új. 2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kellett volna kerülnie a "nemzeti tudományegyetemeknek", többek között az ELTE-nek, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2012-ben készített felsőoktatási stratégia szerint. Ez a hatalmas javulás elmaradt, viszont a nagyravágyó tervek nem tűntek el.
A 2019-ben modellváltáson átesett Corvinus Egyetem hosszútávú stratégiájában is helyet kapott a nemzetközi rangsorok előkelő pozícióinak bezsebelése. Bár a fenntartóváltások kapcsán sokszor előkerültek a külföldi felsőoktatási listák fényes helyezései, a magyar felsőoktatás jelenleg nem tudja megugrani a mércét. Emellett érdekes tény, hogy az Európai Unió legjobb egyetemei állami fenntartásúak.
Önmagában azonban a fenntartóváltás biztosan nem eredményez majd jelentős javulást az egyetemek rangsorhelyezésében - mondja a magyar felsőoktatás külföldi megítéléséről Fábri György egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetője, akit a modellváltó egyetemek és a nemzetközi rangsorszereplések kapcsolatáról kérdeztünk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
